Az európai energiaárak könnyedén mélyrepülésbe kezdhetnek Trump kínai vámbombája következtében.

A kínai LNG-kereskedők már nem is várják meg, hogy az amerikai szállítmányok kikötőikbe érkezzenek, miután a múlt héten kirobbant vámháború drasztikusan csökkentette az eddig megszokott árréseiket. Ennek ellenére a Kínába irányuló LNG mennyisége továbbra is jelentős, így valószínű, hogy egyre több gáz kerül Európába. Ez a helyzet pedig egy meglehetősen szokatlan köztes szereplőt hoz Donald Trump amerikai elnök "legújabb" javaslatába.

Peking már februárban 15%-os vámot alkalmazott az amerikai LNG-importra, ám a múlt héten bevezetett, 34%-os kínai vámok után péntekre reagáltak azzal, hogy április 10-től viszonzásképpen minden amerikai termékre ellenvámot vezetnek be. Az ország keddre virradóra azt is bejelentette, hogy nem hajlandó engedni a "zsarolásnak", és elszántan küzdeni fog érdekei megóvásáért.

Kína, mint a világ legnagyobb LNG-vásárlója, márciusban döntött arról, hogy megválik az amerikai beszállítóktól, és az Egyesült Államokból egyáltalán nem importált cseppfolyósított földgázt. Ez a lépés különösen figyelemre méltó, hiszen tavaly az amerikai LNG a kínai gázbehozatal körülbelül 5%-át tette ki – írja a Reuters.

A kínai importőrök várhatóan változtatnak a stratégiájukon: a "Próbáljuk meg továbbértékesíteni az amerikai LNG-t Európába" megközelítés helyett egy sokkal határozottabb, "Minden amerikai földgázt el kell adnunk!" mentalitásra fognak váltani.

- nyilatkozta Alex Siow, az ICIS elemzője.

Ebben az évben a kínai vásárlók már most az amerikai LNG körülbelül 70%-át értékesítették tovább Európába, összehasonlítva a 2024-es teljes mennyiséggel. Ez a tendencia valószínűleg még egy ideig fennmarad, hiszen például a nemrégiben elindult Venture Global amerikai földgázprojekt keretében több jelentős kínai cég hosszú távú szerződéseket kötött.

A Venture Globallal évi félmillió tonna LNG-re szerződött kínai CNOOC-hoz, és a szintén tőlük évente 1 milliót tonnát berendelő állami Sinopechez hasonló cégek azért irányítják át készleteiket Európába vagy más ázsiai vevőkhöz, mert

a vámháború magas költségei miatt már nem éri meg az országukba hozni az LNG-szállítmánykat.

A magas vámok mellett a kínai kereskedők a gyenge azonnali kereslet kihívásával is kénytelenek szembenézni, hiszen az ázsiai árak április 4-én 13,00 dollár/mmBtu (millió hőegység) szinten stagnáltak. Európában ezzel szemben az ár körülbelül 12 dollárra tehető, de a kínai szakértők figyelmeztetnek, hogy a 10 dolláros szállítási költség felett a nyereség már kérdésessé válik. Ezt tovább súlyosbítja, hogy Kína helyi gázelosztó vállalatai 8-9 dolláros áron vásárolnák az LNG-t, ami még inkább megnehezíti a helyzetet.

Közben Trump hétfőn jelezte, hogy hajlandó lenne mérsékelni az Európai Unióra kivetett vámokat, amennyiben a tagállamok fokozzák az amerikai energiaforrások vásárlását. Ezt az elképzelést Ursula von der Leyen is felvetette az elnök megválasztását követően, hogy ezzel szilárdítsa az Egyesült Államok szövetségi elköteleződését, ám az ajánlatra eddig nem érkezett konkrét válasz.

Bár az Európai Unió korábban vállalta, hogy megóvja piacait az olcsó termékek áramlásától, amelyek a vámok miatt Európába érkeznek, az LNG (cseppfolyósított földgáz) esetében ez nem biztos, hogy megvalósul. Ennek oka, hogy a kontinens saját termelése nem haladja meg a 20%-át az Egyesült Államok által biztosított mennyiségnek.

Ennek megfelelően több mint logikusnak tűnik a két fél közti LNG megállapodás nyélbeütése, amely idővel jelentősen visszavethetné Kína részvállalását a globális földgázpiacon.