Kovács Gergely: A Fidesz komolyan fontolóra vette az előrehozott választások lehetőségét. Kormányzati Tájékoztatási Központ: Ez csupán egy silány politikai trükk.
"Szemben egyes nyugat-európai országokkal, Magyarországon politikai stabilitás van. A következő országgyűlési választások 2026-ban lesznek, minden ezzel ellentétes híresztelés csupán ócska politikai hecckampány" - ezzel reagált a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnökének december 31-én megosztott Facebook-posztjára. Kovács felvetette, hogy a Fideszben elgondolkodhattak az előrehozott választás ötletén, miután a Vox populi választási kalauz előzőleg a parlament honlapján kiszúrta, hogy az idei állami költségvetésben mintegy 8,4 milliárd forintot különítettek el a 2026-os országgyűlési választások előkészületeire.
Kovács kiemelte, hogy a költségvetésben idén olyan, a választásokhoz tartozó kiadásokra is pénzt különítettek el, amik az állam a választási évben szokott költeni, és nem az előzőben. Ilyen például a választási nyomtatványok vagyis szavazólapok elkészítése vagy éppen a postai értesítők költsége. Az MKKP társelnöke hozzátette, hogy eddig a választásokat megelőző években, 2017-ben vagy 2021-ben nem szerepeltek ilyen kiadások a költségvetésben.
A KTK Telex kérdéseire adott válasza azzal folytatódik, hogy a költségvetésben szereplő forrás a 2026. évi országgyűlési képviselőválasztás megfelelő előkészítését szolgálja. Az összeg jelentős részét informatikai fejlesztésre fordítják, ami a választások akadálymentes, egyéb rendszerektől független informatikai rendszerrel támogatott lebonyolításához járul hozzá.
Előrehozott választások kiírását követelte újévi beszédében Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, de ezzel a témával foglalkozott rövid elemzésben a Választási földrajz is, amelyben azt írták, hogy az Alaptörvény értelmében, technikailag két esetben tarthatnák meg. Az egyik, ha az Országgyűlés feloszlatja magát, vagy a köztársasági elnök dönt így, miután egyeztetett a miniszterelnökkel, az Országgyűlés elnökével, illetve a parlamenti frakcióvezetőkkel. A feloszlatás napjától 90 napon belül kellene új választást tartani, de leghamarabb a kihirdetéstől számított 70 nap múlva. Az elemzés szerint elképzelhető, hogy Magyar Péter értesült a Fidesz erre irányuló tervéről, és ennek próbált meg elébe menni, hogy úgy tűnjön, a kormány csak az ő követelését teljesíti.