Kuba már nem számít terrorizmust támogató államnak, de felmerül a kérdés: meddig tart ez a változás?

Joe Bident az vezette a határozat meghozatalára, hogy Kuba az utóbbi 6 hónapban nem mutatott olyan tevékenységet, ami a nemzetközi terrorizmus támogatására utal, valamint készséget mutatott az országban fogva tartott 533 politikai fogoly szabadon bocsátására.

A leszerelő Fehér Ház egyben szeretné megnyitni az évtizedek óta befagyasztott pénzügyi, kereskedelmi és utazási korlátokat is a két ország között, arra hivatkozva, hogy az sok ember és vállalat érdekeit sérti. "Ez a döntés véget vet azoknak a konkrét kényszerintézkedéseknek, amelyek sok mással együtt súlyos károkat okoznak a kubai gazdaságban, súlyos hatással a lakosságra" - áll a külügyminisztérium közleményében.

2015-ben Barack Obama elnök levette Kubát arról a listáról, amelyen Iránnal, Észak-Koreával és Szíriával együtt szerepelt, mint olyan állam, amely szponzorálja terrorcselekmények elkövetését más országokban vagy azok ellen. Később azonban, elnöksége utolsó évében Donald Trump visszahelyezte a szigetországot a hátrányos státuszba.

A bejelentett, de még nem megvalósított döntéshez a Kongresszus engedélyére is szükség van, hiszen a költségvetést érintő intézkedéseket is magában foglal, így például a Trump-korszak pénzügyi megszorításainak egyes kubaiakra vonatkozó feloldását is tervezi.

A republikánus oldalon azonnali és heves reakciókat váltott ki a bejelentés. Kedden több kongresszusi képviselő felhívta a figyelmet a havannai amerikai követség digitális megfigyelésére és az elektromos zavarásokra, amelyek súlyos egészségügyi problémákat idéztek elő a nagykövetség munkatársai között. Sokan az orosz titkosszolgálat tevékenységeként értékelték a fenyegető zavarokat.

Jim Rich, az idahoi szenátor, aki a nemzetbiztonsági bizottságot irányítja, úgy véli, hogy Kuba menedéket nyújt a Hamász és a Hezbollah terroristáinak a saját területén. Ebből kifolyólag a döntés nem csupán szégyenteljes, hanem alapvetően hibás is.

A Szenátus republikánus képviselői úgy vélik, hogy a venezuelai Maduro-kormány elnyomó intézkedéseit a kubai hatóságok támogatása tovább súlyosbítja, és ez komoly kockázatokat jelent. A leghevesebb kritikák Floridából érkeztek, ahol aggodalommal figyelik a kubai bevándorlók esetleges hirtelen megjelenését, különösen azért, mert ezek a személyek nem feltétlenül esnek át alapos nemzetbiztonsági ellenőrzésen.

A leghevesebb ellenző várhatóan a leendő külügyminiszter, a szintén kubai leszármazású Marco Rubio volt floridai szenátor lesz, aki folyamatos kritikusa a havannai kormánynak. Rubio 2021-ben a fő ösztönzője volt annak, hogy Trump helyezze vissza Kubát a feketelistára, és ugyanez várható most is.

2323-ban a szenátor még azt is nehezményezte, hogy az USA beengedi területére Miguel Canal-Diaz kubai elnököt, aki az ENSZ közgyűlésén vett részt.

A fellépés végül mégis sorra került, és a kubai vezető, a globális megértés és a párbeszéd elkötelezett híveként osztotta meg gondolatait.

Nem teljesen világos, hogy a határozat életbe léphet-e Donald Trump beiktatási napjáig, azonban a valószínűsége ennek csekély, figyelembe véve, hogy azóta a Kongresszusban republikánus többség alakult ki.