Természetesen, itt van egy egyedi megfogalmazás: "Potenciálisan történelmi jelentőségű politikai alak lehetett volna" | 24.hu

Bokros Lajos: Trumantól Trumpig - Az amerikai világrend szabályainak megingása A címben említett időszak, Truman elnökségétől Trumpéig, egy különleges és ellentmondásos fejezetét képezi az Egyesült Államok globális szerepének. A könyvben a szerző részletesen elemzi, hogyan formálták az amerikai politikai döntések a nemzetközi kapcsolatokat és a világrendet. A hagyományos, szabályokon alapuló rend, amely a második világháború után kezdett kialakulni, a demokratikus értékek és a nemzetközi együttműködés elvein nyugodott. Bokros Lajos rámutat arra, hogy a Trump-adminisztráció alatt ez a rend komoly kihívásokkal nézett szembe. Az egyoldalú döntések, a multilaterális megállapodások felmondása és a nemzetközi intézmények iránti bizalom megrendülése mind hozzájárultak a globális stabilitás megbomlásához. A könyv nemcsak a politikai eseményeket elemzi, hanem mélyreható kérdéseket is felvet a demokrácia, a globalizáció és a nemzetközi együttműködés jövőjéről. Bokros Lajos gondolatai és észrevételei segítenek megérteni, miért vált szükségessé a világrend újragondolása, és milyen irányba haladhatnak a jövőbeli globális kapcsolatok.

Május 8-án ünnepeljük a második világháború európai szakaszának sikeres lezárásának nyolcvanadik évfordulóját. Az 1945 és 2025 közötti időszak, amely már meglehetősen hosszúra nyúlt, a globális politikai tájat alapvetően az amerikai hegemónia határozta meg. A háború végét követően az Egyesült Államok, mint a világ egyetlen szuperhatalma, bölcsen megalapozta a szabályokon alapuló világrendet, amely nyolc évtizeden át biztosította a nyugati civilizáció fölényét. Ez a rend védelmet nyújtott a kommunista diktatúrák, valamint más, nem kevésbé fenyegető elnyomó rendszerek ellen. Ma, amikor a kommunista rezsimek eltűntek a történelem színpadáról, helyüket azonban gazdaságilag sikeresebb (mint Kína) vagy politikailag még brutálisabb önkényuralmak (mint Oroszország) foglalták el, a nyugati világrend megőrzése és megerősítése ismételten a világpolitika legnagyobb kihívásává vált. A következő évtizedekben ez a feladat kulcsfontosságú lesz, hogy fenntartsuk a nemzetközi stabilitást és a demokratikus értékeket.

A régi-új amerikai elnök, Donald J. Trump, látszólag nem érti meg a helyzet komolyságát. Szélsőséges kijelentései és erőszakos, egyoldalú intézkedései komoly veszélyt jelentenek a nyugati civilizáció szabályokon alapuló egységére, és aláássák annak cselekvőképességét. Ezzel a magatartásával valójában az önkényuralmi rendszerek malmára hajtja a vizet. Ez a hozzáállás és cselekvés végső soron nyíltan ellentmond az Egyesült Államok gazdasági, politikai, katonai, sőt, nemzetbiztonsági érdekeinek is.

Pár nap múlva véget ér Matolcsy György elnöki pályafutása, amely két ciklust ölel fel a Magyar Nemzeti Bank élén. Március 4-től Varga Mihály veszi át a vezetést. Az átmenet azonban nem valószínű, hogy azonnali javulást hozna az ország pénzügyi helyzetében, még akkor sem, ha utódját a bank törvényes feladatainak elkötelezett szemlélete vezérelné. Matolcsy elnökségét ugyanis olyan döntések övezték, amelyek hosszú távú károkat okoztak. Két évvel ezelőtti "megvilágosodása" sem tudta eltüntetni a forint gyengülését, a rekordszámú inflációt és a társadalmi költségeket, amelyekhez a kormány mellett a jegybank politikája is jelentős mértékben hozzájárult.

Matolcsy György már elnökségét megelőzően, a 2010 utáni Orbán-kormány gazdaságpolitikájának alakítójaként is igyekezett befolyásolni a Magyar Nemzeti Bank politikáját. Szerepe volt abban, hogy az újraírt MNB-törvény minden fontosabb jogkörétől megfossza az akkori elnököt, Simor Andrást, és a bank összes irányítási jogosítványát az addigra már többségében kormánymegbízottakból álló monetáris tanácshoz rendelje. Ezzel az intézmény hitelességét is aláásta, amelyet az új vezetés által elkövetett hibák csak tovább romboltak.

Angela Merkel kancellársága alatt eltelt tizenhat év során mindössze egyetlen négyéves időszak volt, amikor a kereszténydemokrata pártszövetség nem a szociáldemokratákkal, hanem a liberális FDP-vel alakított kormányt. A GroKo, azaz a CDU-CSU és az SPD közötti nagykoalíció sok területen eredményeket hozott, s Németország a gazdasági és globális politikai színtéren is stabil partnerré vált. Talán ezért is merült fel Merkelben a hit, hogy a 2015-ös menekültválságot is sikeresen kezelni tudja. "Wir schaffen das" ‒ fogalmazott a kancellár, kifejezve ezzel eltökéltségét. Azóta eltelt idő azonban nem mindig támasztotta alá ezt az optimista kijelentést.

2013-ban Németország lakossága 79,7 millió főt számlált, míg 2023 végére ez a szám 83,5 millióra nőtt. Érdekes megjegyezni, hogy ma a lakosság körülbelül egynegyede "bevándorlás-hátterű", ami azt jelenti, hogy vagy ők maguk, vagy felmenőik 1950 után érkeztek a mai német területekre. Ez a demográfiai változás kulcsszerepet játszott abban, hogy a második világháború utáni, népességében megfogyatkozott ország gazdasági fellendülése lehetővé váljon.

Tizenöt esztendeje, amikor a hatalomra léptek, azt hangoztatták: helyre kell állítani az elmúlt nyolc év tévedéseit. Azóta a kormányzati ciklusok során annyi esemény zajlott, hogy már felkészültek az újabb választásokra. Amikor végül ismét győztek, újra a következő választásra összpontosítottak. Orbán, a negyedik győzelmét ünneplő vezető, büszkén pásztázta a hűséges támogatóit: négyszer egymás után kétharmados fölénnyel választást nyerni, az valóban figyelemre méltó teljesítmény.

Valóban így van, de közben az ország egyre mélyebbre süllyed – a korrupció, az infláció és még sok más probléma sújtja a mindennapjainkat. Miközben Orbán, aki olyan büszkén hirdeti a szuverenitást, feszülten nyilatkozik arról, hogy milyen jól fogadta el a tétet, mintha az országunk jövője egy játék lenne: "Az amerikai választási győzelem hűsítő árnyéka alatt visszatekintve az emlékezet mindent megszépít – mondja a szuverenitás magyar bajnoka. – Nagy tétek voltak az asztalon, és valóban izgalmas feladat évekig három lapra piros ultit játszani; ehhez nemcsak bátorság, hanem egy erős idegrendszer is szükséges."

Orbán Viktor így nyilatkozik, miközben a széksorok között keresi ellenfeleit és árulóit, sőt, mások zsebében is kotorászik. Legújabb hóbortja, hogy kormánymegbízottat küld az Egyesült Államokba, hogy összegyűjtse az összes Magyarországra vonatkozó adatot és bizonyítékot. "Ezután sürgősen megteremtjük az alkotmányos és jogi kereteket ahhoz, hogy ne kelljen tétlenül néznünk, ahogyan álcivil közéleti szervezetek a szemünk előtt szolgálják ki a külföldi érdekeket, és politikai akciókat szerveznek." Így beszél egy jogászi diplomával rendelkező politikus. Először megüt, majd jogi alapot teremt a tetteihez.