Lukács és Rooney példája is azt mutatja, hogy a vizualizáció ereje jelentős hatással lehet a sportolók teljesítményére. A mentális képek használata nem csupán a technikai készségek fejlesztésében segít, hanem a versenyszituációkhoz való alkalmazkodásban i


Lukács Dániel rendszeresen megosztja gondolatait az M4 Sport kamerái előtt, ahol gyakran előre elképzeli a gólszerzést. Ez a képessége klubszinten a Ferencvárosban, valamint a válogatott mérkőzésein, például az Örményország ellen, is sikerrel bizonyította. Nem véletlen ez a tendencia: az m4sport.hu megkereste Gerei Balázst, a mentáltrénert, aki korábban Gulácsi Péterrel is dolgozott. Gerei Balázs hangsúlyozza, hogy azok a sportolók, akik elsajátítják a vizualizáció technikáját, általában sikeresebbek lesznek a saját sportágukban. A mentáltréner segítségével betekintést nyerhetünk a módszer lényegébe és abba, hogy miként lehet megtanulni ezt a hatékony technikát.

"Láttam magam előtt, ahogy a kapuba lövök. Az első gólomat úgy képzeltem el, hogy egy látványos emeléssel juttatom a hálóba. Úgy tűnik, az álmok megvalósításához néha csak álmodozni kell" - nyilatkozta Lukács Dániel az M4 Sportnak, miután augusztus közepén a Ferencváros ellen duplázott, ezzel segítve csapatát a győzelemhez.

Két hónappal később, az Örményországnak lőtt gólját követően egyértelművé vált, nem csupán alkalmi képzelgésről, álmodozásról van szó, a Puskás Akadémia csatára rendszeresen előre felépíti fejben, mit csinál majd az adott mérkőzésen. Molnár Mátyás, az M4 Sport riportere ezzel is nyitott a sorsdöntő vb-selejtezőn Varga Barnabást nagyszerűen helyettesítő támadónak.

Tudom, hogy már előre elmerültél a fontos pillanatok képzeletében. Vajon a mai estét is megálmodtad, ahogy a szakszavak világában mondanák: vizualizáltad?

- Igen, ez most is így alakult - mondta Lukács, miután először talált be a válogatott mezében. - Folyamatosan ott motoszkált bennem a vágy, hogy újra sikeres legyek és betaláljak, ahogyan azt a bajnokság során is szoktam elképzelni. Most pedig sikerült, és ezért rendkívül boldog vagyok!

Akkor csak ennyi a csatár dolga? Álmodoznia kell? Előre elképzelni, hogy gólokat lő, és akkor már a bajnoki rajtnál odaadhatják neki a gólkirályi címet?

Természetesen nem erről van szó! A vizualizáció, vagyis a mentális képalkotás egy elterjedt módszer a pszichológiában, és nem csupán Lukács alkalmazza azt, aki gólpasszt ad a portugálok ellen. Wayne Rooney, aki már edzőként tevékenykedik, 2012 májusában, pályafutása csúcsán, megosztotta, mennyire lényeges számára a fantáziálás. Elárulta, hogy fiatal játékosként már akkor is vizualizálta a játékmenetet és a gólszerzési lehetőségeket, hogy ezzel növelje a teljesítményét.

"A felkészülésem elengedhetetlen része, hogy mindig megkérdezem a szertárost, milyen színű mezt viselünk a következő meccsen - legyen az piros felső, fehér nadrág, fehér zokni vagy fekete zokni. A mérkőzés előtti éjszakán, az ágyamban fekve, rendszerint elképzelem, ahogy gólt szerzek vagy kiemelkedően teljesítek a pályán. Igyekszem magam abba a pillanatba helyezni, hogy a meccs előtt már legyen egyfajta 'emlékem' a sikerről. Nem vagyok biztos benne, hogy ezt vizualizálásnak vagy inkább álmodozásnak hívják-e, de egész életem során ezt a gyakorlatot alkalmaztam. Fiatalabb koromban gyakran képzeltem el, ahogy fantasztikus gólokat lövök, például 30 méterről, az ellenfelek között cselezve. Mindezt részletesen elképzeltem, és amikor profivá váltam, rájöttem, mennyire kulcsfontosságú ez a felkészülés szempontjából" - osztotta meg tapasztalatait a United legendája az ESPN-nek, 34 gólt hozó szezonja kapcsán.

Közös vonásuk, hogy mindketten sportpszichológus segítségét kérték. Lukács a nb1.hu-nak adott interjújában elmondta, hogy DVTK játékosként, amikor a gólok elmaradtak, szakemberhez fordult. Az ő tanácsa az volt, hogy ne a gólok számát tűzze ki célul, hanem arra összpontosítson, hogy élvezze a játékot és jól teljesítsen a pályán.

Azt nem tudjuk, Rooney és a PAFC csatára mennyit beszélgetett a vizualizációról ezeken az üléseken, de felkerestük a többek között Gulácsi Péterrel, Vécsei Bálinttal és Botka Endrével korábban együtt dolgozó Gerei Balázst, hogy belelássunk a technika részleteibe, így a felépítésébe, működésébe, hasznosságába.

A vizualizáció folyamata során képi és mentális képek formájában segítjük az információk, elképzelések és célok mélyebb megértését, feldolgozását és megvalósítását. Alapvetően arról van szó, hogy láthatóvá tesszük a láthatatlant, lehetőséget teremtve arra, hogy fantáziánkkal életre keltsünk valamit. A magyar nyelv szépsége abban rejlik, hogy a „kép” szó szorosan összefonódik e koncepcióval. Az elképzelés az a kép, amelyet megálmodunk és megformálunk magunkban. Érdekes módon a vizualizációs technikák gyökerei egészen az őskorig nyúlnak vissza. Ha a barlangrajzokra gondolunk, sokan úgy vélik, hogy az ősemberek nem csupán művészi hajlamaikat fejezték ki, hanem előre megterveztek egy szituációt, amelyet meg akartak valósítani, például egy mamut elejtését. Ahogy Lukács Dániel is említette, gyakran játssza le magában ezeket a szituációkat, elképzelve őket, mintha egy film jelenetei peregnek volna le a fejében.

A sportpszichológus, aki kifejezetten a sportolók mentális felkészítésére specializálódott, hangsúlyozta, hogy az elképzelések kidolgozottsága kulcsszerepet játszik a teljesítményben. Megjegyezte, hogy a jobb agyfélteke felelős a vizuális gondolkodásért, így a részletes mentális képek kialakítása segítheti a sportolókat a céljaik elérésében.

Amit a gyakorlatban alkalmazok, az hasonlít Rooney által említettekhez. A játékos előre megtervezi, hogy például vasárnap délután öt órakor egy meccs vár rá, egy adott pályán és egy meghatározott felszerelésben. Ezt az egész élményt a fejében egy „videóként” képezi le, így minél jobban bele tudja élni magát a helyzetbe. A vizualizáció magában foglalja a képkészítést, de az idő múlásával felfedezték, hogy ezt a képi elképzelést érdemes kiterjeszteni az érzékszervek bevonásával is. Ennek köszönhetően nem csupán a „kép” válik élővé, hanem például a gólöröm, a felszabadultság, a boldogságérzés és az adrenalin is. Ha tehát ezeket az érzeteket és érzéseket belefűzöm a gondolataimba, és úgy tekintek egy ilyen eseményre, mintha már megtörtént volna, akkor egy olyan hidat építek a kép és az érzés közé, amely összekapcsolja a vágyamat az örömmel vagy a hálaérzettel, amit majd ott át fogok élni.

Gerei Balázs hangsúlyozta, hogy a technika sikeressége szorosan összefonódik a vizualizációhoz kapcsolódó érzések integrálásával. Emellett létezik egy olyan módszertan is, amely túlmutat ezen, mégpedig az NLP (neuro-lingvisztikus programozás). Ez a kifejezés elsőre talán bonyolultnak tűnik, de ha részletesebben megvizsgáljuk, könnyebben érthetővé válik. A "neuro" az idegrendszeri folyamatokra utal, beleértve a gondolatokat, érzéseket és reakciókat, míg a "lingvisztikus" a nyelvi elemeket jelöli, amelyek hatással vannak a gondolkodásunkra, mint például a szavak, testbeszéd és hangszín. A "programozás" pedig azt jelenti, hogy viselkedésünket tudatosan befolyásolhatjuk és formálhatjuk.

A vizualizáció egy izgalmas technika, amely segíthet a sportolóknak. A legjobban talán úgy érthetjük meg, hogy míg egy hagyományos vizualizáció során csupán elképzeljük a sikert, addig az NLP (Neuro-Linguistic Programming) alkalmazásakor tudatosan újraírjuk a gondolkodásunkat. Ez a folyamat magába foglalja a valós érzelmeket is, amelyeket már említettünk, valamint számos egyéb elemet, amelyek a konkrét helyzethez kapcsolódnak. Például a gólszerzés pillanatában érezhetjük a stadion vibráló atmoszféráját, hallhatjuk a szurkolók lelkes kiáltását, és észlelhetjük a körülöttünk lévő szagokat és illatokat. Képzeljük el, ahogy a védő a nyakunkon lóg, és a lihegése a fülünkbe jut. A lényeg az, hogy minél élethűbben, lehetőleg mind az öt érzékszervünkkel tapasztaljuk meg ezt a szituációt, amelybe belehelyezkedünk.

Természetesen az emberek erősségei sokféleséget mutatnak. Vannak olyanok, akik a vizualizáció terén kiemelkedő tehetséggel bírnak, míg mások számára ez a feladat kihívást jelenthet. Azonban egy mentális szakértő véleménye szerint bárki elsajátíthatja ezt a módszert. Ennek alapja az NLP (neurolingvisztikus programozás), amely során mind az öt érzékszervünket aktiváljuk, lehetővé téve számunkra, hogy mélyebb és hatékonyabb tapasztalatokat szerezzünk.

Mindenki felfedezheti a saját, hatékony arányait és egyensúlyát, hogy milyen mértékben érdemes felhasználni az érzékszerveit, hogy teljesen át tudja élni a szituációt. Az átprogramozás révén elérhető, hogy később, amikor az elképzelések és az érzések összefonódnak, egyetlen mozdulattal vagy más 'horgonnyal' rögzíthessük ezt az állapotot. Így képesek vagyunk elérni azt a mentális állapotot, amelyben az ember teljes mértékben belemerül a tevékenységbe, olyannyira, hogy az időérzékét elveszíti, a zavaró gondolatok eltűnnek, és minden figyelme az adott cselekvésre összpontosul. Ez a flow, vagyis az 'áramlat' állapota, amikor a sportoló szinte magától cselekszik, minden döntése automatikusnak és könnyednek tűnik, a mozdulatai precízek, gyorsak és harmonikusak; nem töpreng, nem 'akar', csupán van és teszi a dolgát. Szilágyi Áron a legjobb példa erre, hiszen többször hangsúlyozta, hogy amikor igazán jól vív, "nem gondolkodik", hanem érzi a ritmust, eggyé válik a mozdulattal, és így képes kihozni magából a legjobbat.

Megkérdeztük, mi van akkor, ha valaki nem "hisz" az elképzelés erejében, vagy csak negatívan, szkeptikusan áll hozzá?

Természetesen fontos, hogy valaki bízzon a kitűzött céljaiban. Ugyanakkor, ha valaki azt állítja, hogy képtelen elsajátítani a vizualizációt vagy az NLP módszertanát, érdemes mélyebbre ásni, hogy mi állhat a nehézségek mögött. A negatív belső párbeszéd és az ellenállás átalakítható, így a tanulási folyamat jelentősen megkönnyíthető.

Gerei Balázs meg van győződve arról, hogy ha valaki képes elsajátítani a módszert, akkor jelentős előnyre tehet szert a sportágában. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kulcs a kitartó gyakorlásban rejlik; az azonnali csodákra nem szabad számítani.

Ez olyan, mint a fizikai edzések során: ha folyamatosan tökéletesíted a lövőtechnikádat és a robbanékonyságodat, előbb-utóbb elérsz majd sikereket. Ugyanakkor úgy vélem, hogy a mentális felkészülés viszonylag gyorsan, akár néhány hét alatt is hozhat eredményeket. Sokszor tapasztaltam, hogy a velem dolgozó sportolók képesek voltak előre elképzelni, hogy a következő mérkőzésük a nagy pillanatuk lesz. Például egy szögletnél azt vizualizálták, hogy ő fejel a gólt. Minden részletet végig gondoltak, szinte filmen látták maguk előtt, teljesen beleélték magukat a helyzetbe, és ezzel sikerült "beprogramozniuk" magukat. A következő meccsen aztán valóban eredményesek lettek a fejesekkel. Kapusként is hasonló a helyzet: elképzeled, hogy az ellenfél lövésekor már a kezed ujjhegyével hozzáérsz a labdához, és azt a kapufára tolod. Tóth Balázst nem ismerem személyesen, de biztos vagyok benne, hogy a portugálok ellen játszott mérkőzés előtt ezeket a jeleneteket már sokszor végigjátszotta a fejében, és ez a mentális felkészülés valóban működik.

A mentáltréner elárulta, kivétel nélkül minden kliensével gyakorolja ezt a technikát.

"Ha valakivel elkezdek dolgozni, megnézzük a helyzetét, mi a cél, hová megyünk, mit tud ő elképzelni. Meghatározzák, mi a végcél, aztán alcélokra koncentrálunk, 10 éves távlatból visszajövünk öt évre, egy évre, egy hónapra, egy napra. A célok, kihívások függvényében a technikákat gyorsan be lehet gyakorolni, majd beilleszteni edzés, meccs elé. A sportolók nagyon hamar ráéreznek a technikákra, önállóan és örömmel gyakorolják, hiszen látják pozitív hatását. Ha valakivel elkezdek dolgozni, azt szoktam kérni, 4-6 alkalom erejéig mindenképpen köteleződjünk el a közös munkára, utána már ritkulhatna az ülések, aztán lehet, hogy csak havonta vagy félévente találkozunk személyesen vagy online. Esetleg akkor, amikor jön egy újabb nagy kihívás."

Kiemelte, hogy a különböző vizualizációs technikák rendkívül hatékonyan segítenek a sérülések gyógyulásában is.

Related posts