Macron és Grossi találkozója: Vajon van-e esély szivárgásra a lebombázott iráni atomlétesítmények környékén?
A valóságban az iráni atomlétesítmények ellen végrehajtott izraeli és amerikai bombázások jelentős károkat okoztak. Ezek az akciók nem csupán az infrastruktúrára gyakoroltak romboló hatást, hanem a potenciális radioaktív szennyezés kockázatát is felvetették. A kérdés, hogy ezek a bombázások milyen mértékben vezettek környezeti károkhoz, különösen aggasztó, hiszen a radioaktív anyagok kijutása a légkörbe súlyos következményekkel járhat, nemcsak a közvetlen környezetre, hanem akár távolabbi területekre, például Európára is. A szakértők szerint a szennyezés mértéke és hatásai nagymértékben függenek a bombázások helyszínétől és a használt fegyverek típusától. A radioaktív anyagok terjedése a szél és a csapadék hatására kiszámíthatatlan lehet, ami tovább fokozza a félelmet. A nemzetközi közösség folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzetet, és a lehetséges kockázatok minimalizálása érdekében sürgeti a diplomáciai megoldásokat. Mindezek fényében fontos, hogy a jövőbeli döntések során a környezeti és emberi egészségi kockázatok is prioritást élvezzenek.
A többi között ezekről a kérdésekről egyeztetett a hágai NATO-csúcsról hazatérő Emmanuel Macron francia elnök a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetőjével, Rafael Grosszival a párizsi Elysée-palotában.
A megbeszélést zárt ajtók mögött bonyolították le, ám a francia államfő nem sokkal később az X közösségi platformon megosztotta gondolatait: hangsúlyozta, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) kulcsszerepet tölt be a globális nukleáris biztonság fenntartásában. Ezért elengedhetetlen, hogy Irán ne zárja ki az ügynökséget az ország területéről.
A teheráni parlament a minap fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely felfüggeszti az együttműködést a szakosított ENSZ-szervezettel. Grossiék korábban azt állították, hogy Irán nem működik együtt velük, Trump elnök pedig ezt használta fel háborús indoknak ahhoz, hogy lebombázza az atomlétesítményeket.
Teherán ezért úgy gondolja, hogy a NAÜ nem önálló intézmény, hanem a Nyugat politikai érdekeinek szolgálatában áll.
Arról továbbra is ellentmondásos információk vannak, hogy a légicsapások hónapokkal vagy évtizedekkel vetették vissza az iráni atomprogramot.
