Az Alkotmánybíróság már folyamatban lévő vizsgálatot folytat a gyerekvédelem területén dolgozók életvitelének szabályozásáról.

Ha alkotmányellenesnek minősítik a törvényt, akkor a jövőben nem lehet kötelezővé tenni a magánéletre vonatkozó kérdéssort.

Már idén tavasszal döntés születhet a gyerekvédelemben dolgozók kifogástalan életvitelének vizsgálatáról szóló szabályozásról az Alkotmánybíróságon - írta a Népszava Boros Ilonára, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Program vezetőjére hivatkozva.

A kegyelmi botrány következtében a kormány úgy határozott, hogy szigorú ellenőrzéseket vezet be az ágazatban dolgozók körében. Az életvitelükre vonatkozó vizsgálatot azonban sokan kritizálták, mivel sok vélemény szerint az eljárás megalázó, és nem alkalmas a nem megfelelően teljesítő munkatársak kiszűrésére. A vizsgálat elvégzése kötelező volt, és aki nem vetette alá magát ennek a folyamatnak, az állását kockáztatta.

A TASZ két gyermekvédelmi munkatárs jogi védelmét vállalta el, akik elvi megfontolások miatt nem hajlandók részt venni egy vizsgálatban, valamint megtagadták a magánéletükre vonatkozó kérdéseket tartalmazó adatlap kitöltését. A TASZ mindkét esetben munkajogi pert indított, azonban a bíróság felfüggesztette a folyamatot, és az Alkotmánybíróság állásfoglalását kérte az ügyben.

A jogvédő szervezet egyebek mellett azzal érvel, hogy a vizsgálat súlyosan sérti a magánélethez fűződő jogot, ráadásul az sem garantált, hogy megfelelően őrzik a keletkezett adatokat. A beszámolók szerint olyan kérdésekre is válaszolni kell, amelyekből az állapítható meg, hogy milyen a dolgozó kapcsolata a párjával, és mennyi pénz van a bankszámláján.

Amennyiben a törvényt alkotmányellenesnek ítélik, a jövőben nem lehet kötelezővé tenni a magánéletre vonatkozó kérdések megválaszolását, és nem lehet azt a munkaviszony alapfeltételeként kezelni. Ha a testület másképp határoz, a TASZ nemzetközi bírósághoz fordul jogorvoslatért.

A Nemzeti Védelmi Szolgálat eddig összesen 13 464 vizsgálatot folytatott le a gyerekvédelem területén. Az esetek mindössze 0,5 százalékában, azaz 75 munkavállalónál merült fel a kifogásolható életvitel megállapítása. Az eltanácsoltak esetében azonban nem adtak részletes indoklást arról, hogy milyen problémákra bukkantak.