Ma sor kerülhet Polt Péter megválasztására az Alkotmánybíróság élére.
Az Országgyűlés szerdán választja meg az Alkotmánybíróság (Ab) elnökét és a legfőbb ügyészt, emellett húsz törvényjavaslatot is mérlegelhet a napirendjén.
Az Országgyűlés hivatalos weboldalán közzétett napirend alapján a mai ülés 9 órakor kezdődik, először napirend előtti felszólalásokkal. Ezt követően döntések és határozathozatalok várhatóak. Titkos szavazás keretében, a képviselők kétharmadának támogatásával választhatják meg az Alkotmánybíróság elnökét, valamint az új tagját. Az Ab elnökének Polt Pétert jelölték, aki májusban lett alkotmánybíró, és a héten már hivatalba is lépett. Az új tag pozíciójára a kormánypártok Kozma Ákost, az alapvető jogok biztosát ajánlják. Érdekesség, hogy Kozma helyére Juhász István, egy korábbi Ab-elnök kerülhet, azonban róla később dönthetnek. Továbbá, a képviselők titkos szavazás révén, a szükséges kétharmados támogatással Nagy Gábor Bálintot, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyészét választhatják meg kilenc évre legfőbb ügyésznek.
A képviselők nyílt szavazáson dönthetnek az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnökéről, miután a posztot eddig betöltő Hende Csabát alkotmánybíróvá választották. A posztra a házelnök Fazekas Sándort jelölte. A törvényalkotásért felelős alelnök vezeti az Országgyűlés törvényalkotási bizottságát.
A személyes döntések mellett a parlament számos fontos ügyben hoz határozatot, többek között az állatok védelme érdekében szükséges törvénymódosításokról, az anyakönyvezhető utónevekkel kapcsolatos javaslatokról, a helyi identitás megőrzését szolgáló előterjesztésekről, valamint a magyar állampolgárság felfüggesztésére vonatkozó jogszabályok módosításáról.
A 2026-os költségvetést megalapozó törvényjavaslatról és az adóváltoztatásokról zajló szavazásra készülnek. Emellett újra napirendre kerül a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött törvény, amely az Országgyűlés májusi döntését követően az Ukrajna területén zajló fegyveres konfliktusra reagálva kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi keretek közé emeléséről szól.
Kivételes eljárásban tárgyalják a képviselők a használatidíj-rendszerben és az útdíjrendszerben ellátott közfeladatok biztosításáról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló előterjesztést. Az indoklás szerint az állami szerepvállalás növelésével e rendszerek még hatékonyabban működhetnek, emellett csökkennek a közreműködő szervezeteknek a központi költségvetés terhére kifizetett kiadások.
A parlament sürgős napirendre tűzte a képviselők választásának kampányköltségeinek átláthatóságát célzó törvény módosítását, amelyet a KDNP képviselői kezdeményeztek. Ez a módosítás arra irányul, hogy ne állapítson meg szigorú kereteket a jövőbeni kampányfinanszírozásra vonatkozóan, figyelembe véve, hogy más módszerek hatékonyabb megoldásokat kínálhatnak a kampányköltségek átláthatóságának és ellenőrizhetőségének javítására.
