Íme, négy meghatározó tényező, amelyek alapjaiban formálják a hazai napelempiac jövőjét:

Energiahatékonyság, energiabeszerzés, megújuló energiatermelés - erről szól a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment 2025, jöjjön el Ön is! Részletek:

Bár a magyar naperőművek áramtermelési részesedése az egész Európai Unióban a legmagasabb szintre, 25%-ra emelkedett tavaly, a Green Cloud szakértői figyelmeztetnek arra, hogy a cégek a mindennapi működésük során jelentős kockázatokkal szembesülhetnek. A vállalat véleménye szerint

a piacon beszerezhető energia ára üzleti kockázattá vált, hiszen annak esetenként extrém változása jelentősen felboríthatja a vállalatok gazdálkodását, rosszabb esetben beruházások elhalasztásához vagy tevékenységek reorganizációjához, elbocsátásokhoz vezethet.

A folyamatosan ingadozó energiapiac mellett az egyre növekvő számú üzleti szereplőt érintő ESG-megfelelés szintén komoly kihívások elé állítja a vállalatokat – emelik ki a szakértők.

A közlemény hangsúlyozza, hogy a hazai vállalatok számára a megújuló energia, különösen a napenergia alkalmazása, rendkívül hatékony eszköz a versenyképesség fenntartásához. Ez a megoldás nem csupán a karbonkibocsátás mérséklésében játszik fontos szerepet, hanem a magas energiaárakra is alternatívát kínál. A megvalósításának lehetőségei azonban sokfélék, a működési keretek sokszínűsége lehetővé teszi a különböző igényekhez való rugalmas alkalmazkodást.

A Green Cloud szakértői az alábbi négy kulcstényezőt azonosították, amelyek hozzájárulnak egy támogató és költséghatékony energiaellátást lehetővé tevő környezet kialakítására:

1. Hatékony erőművek

Szakértők véleménye szerint a hazai napelem-kapacitás ugrásszerű növekedése mögött sajnos sok esetben csak közepes vagy gyenge minőségű erőműfejlesztések húzódnak meg. A legtöbb KÁT-os naperőmű is ilyen, nem éppen a legjobb konstrukcióban készült. Rámutatnak arra, hogy a fejlesztők gyakran csupán annyit tettek, hogy napelemet telepítettek a napfényes helyekre, anélkül, hogy ösztönzést kaptak volna a komplexebb, többdimenziós megtérülési mutatók elérésére. Pedig a különbség szembetűnő: egy korszerű, innovatív technológiával épített 50 MW-os naperőmű akár évi 100 GWh termelést is produkálhat, míg egy "hagyományos" naperőmű maximum 70 GWh-ra képes évente. Ezen túlmenően a modern erőművek egyik legnagyobb előnye, hogy képesek órákkal eltolni a termelés időpontját egy napon belül, ezzel hozzájárulva az energiapiac stabilitásához és a felhasználók magasabb szintű kiszolgálásához.

A legújabb bejelentett intézkedés, amely 5 évre felfüggeszti a KÁT inflációkövető árazását, nem hoz megoldást – állítják szakértők. Véleményük szerint, amikor a le- és felszabályozási feladatok, a rugalmas ellátási igények és a klímaváltozás kockázatai már a mindennapi élet részévé váltak, a gyenge minőségű erőművek komoly versenyhátrányt jelentenek az egész ágazat számára.

Szakértők véleménye szerint a magyarországi erőművek jelentős része elavult számítógépes és szoftveres háttérrel bír, ami nemcsak a hatékony működést nehezíti meg, hanem számos problémát is generál. Emellett megemlítik, hogy a legkorszerűbb napelemparkoknál már mesterséges intelligencia (AI) alapú rendszerek végzik a folyamatos adatelemzést és az energiaellátás előrejelzését, ezzel elősegítve a hatékonyabb termelést és az optimális energiahasznosítást.

A digitalizáció és a smart megoldások együttesen lehetővé teszik a rugalmas, fenntartható energiaellátást, ami mellett különösen fontos a megfelelő kibervédelmi intézkedések alkalmazása - húzzák alá.

Rámutatnak: az extrém időjárási körülmények is egyre inkább a mindennapok részévé válnak. Az egyik percről a másikra megváltozó időjárás, a hirtelen kialakult viharok komoly károkat tudnak okozni az erőművekben, ahogy erre volt példa nemrég az Egyesült Államokban, illetve a szomszédos Horvátországban is. Szélviharok esetén a napelemeket többféle dinamikus hatás éri, amelyek nem megfelelő tervezés esetén romba döntik az egész erőművet - emelik ki. Ők úgy látják: nyugodtan kijelenthető: a KÁT-os naperőművek az egyre gyakrabban előforduló extrém időjárási viszonyok miatt egyáltalán nincsenek biztonságban.

Ma Magyarországon csupán egy naperőmű rendelkezik azzal a különleges képességgel, hogy viharok idején "önvédelmet" tud alkalmazni. Az extrém időjárási jelenségek komoly kihívást jelentenek az energiaellátás biztonságára nézve. Ezért fontos, hogy az új napelemparkok engedélyezésekor figyelembe vegyük ezeket a szempontokat, valamint elengedhetetlen a már működő naperőművek ilyen irányú fejlesztése is.

A Green Cloude szakértői örömmel értesítik, hogy 2024-ben végre megszüntették a szélerőművek építési tilalmát. Ez a lépés új lehetőségeket teremtett a hibrid energiarendszerek fejlesztése előtt. A szakértők hangsúlyozzák, hogy nemzetközi tapasztalatok is alátámasztják azt az elképzelést, miszerint a szél- és napenergia kombinációja hatékony megoldást kínál a fenntartható és megújuló energiaellátás számára. A természetes jelenségekből adódóan, amikor a nap nem süt, akkor gyakran fúj a szél, így a két energiaforrás tökéletesen kiegészíti egymást. A hibrid megoldások másik fontos eleme a gyorsan fejlődő energiatárolási technológia. Az akkumulátoros energiatároló rendszerekkel kombinált projektek kiemelkedő megoldást jelentenek, nemcsak az országos vagy helyi energiahálózatok számára, hanem a szigetüzemű működés lehetőségét is biztosítják. A szakértők véleménye szerint ezáltal a jövő energiarendszerei még rugalmasabbá és fenntarthatóbbá válhatnak.

A Green Cloud szakértői úgy látják, hogy a fentiek mellett

A szakma egységes véleménye szerint elengedhetetlen a szabályozási környezet enyhítése, ami lehetőséget teremt a működés hatékonyabbá tételére és a piaci viszonyokhoz való rugalmas alkalmazkodásra.

A valós keresleti-kínálati piacon a hozzáadott értéket teremtő szolgáltatások, mint például a PPA, kiemelt szerepet kapnak. Ezek a szolgáltatások lehetővé teszik a hazai vállalatok számára, hogy értéknövelt módon működjenek, ami végső soron hozzájárul Magyarország versenyképességének erősítéséhez.

Értékelésük szerint a pénteki bejelentés a KÁT-os naperőművekre vonatkozóan egy jó irányba tett lépés, mert ezzel bővülhet a PPA-szolgáltatás keretében nyújtható hazai napenergia kapacitás, ám az még kérdés, hogy a helyenként nem piac-konform infrastruktúrát miként lehet piaci szolgáltatásokba integrálni. Azt is rögzíti a közlemény, hogy egy fejlesztésre szoruló naperőmű a szolgáltatónak, és leginkább egy energiaintenzív vállalatnak egyelőre felbecsülhetetlen költségeket jelent, szemben egy olyan konstrukcióval, amelynél eleve innovatív napelempark épült, és így nem merülnek fel ilyen jellegű plusz költségek.