Felfedezték a globális klímaszélsőségek megoldását? Hatalmas erőfeszítések várnak ránk, de talán ez az út vezet a megoldáshoz – Pénzcentrum.

Kevesebb mint öt év múlva a világ egy fontos fordulóponthoz érkezik a klímavédelem terén: 2030-ra el kell érni egy sor ambiciózus zöld célt, amelyek célja a globális felmelegedés legrosszabb következményeinek megelőzése. Ezeket a célokat különféle szereplők, köztük kormányok, pénzügyi óriások, technológiai vállalatok és a legnagyobb szennyezők határozták meg, hogy a világgazdaság végre elkezdje csökkenteni a légkörben felhalmozódott üvegházhatású gázok mennyiségét. Ugyanakkor aggasztó, hogy a szén-dioxid-kibocsátás tavaly új csúcsot döntött, ami arra figyelmeztet, hogy a világ előtt egy még meredekebb, költségesebb és zűrzavarosabb út áll, ha 2050-re el akarja érni a nettó zéró kibocsátást - derül ki egy Bloomberg által készített felmérésből.
Minden év, amelyben a világ lemarad, növeli az extrém időjárási kockázatokat, amelyek emberek millióit sodorhatják veszélybe, és fenyegethetik a globális gazdasági növekedést. Egy friss értékelés szerint a hőmérséklet 1°C-os emelkedése a világ bruttó hazai termékének 12%-os csökkenésével lenne egyenértékű. "Valódi hatásai vannak az emberekre, a bolygóra, az iparra, a gazdaságokra, ha nem teljesítjük ezeket a célokat" - mondja Sherry Madera, a CDP, egy nonprofit szervezet vezérigazgatója, amely a vállalatokat és a kormányokat ösztönzi klímahatásuk adatainak közzétételére.
Több mint 130 ország egyezett meg a tavalyi COP28-on, Dubajban, hogy 2030-ra megháromszorozzák a megújuló energiaforrások telepítését. Az International Energy Agency adatai szerint a napenergia kapacitása 2010 és 2024 között körülbelül negyvenszeresére nőtt, míg a szélenergia nagyjából hatszorosára bővült.
Bár a jelenlegi tempó biztató, sajnos nem elegendő a kitűzött célok eléréséhez. Az International Renewable Energy Agency előrejelzése szerint 2024-re globálisan körülbelül fél terawatt megújuló energiaforrást telepítenek, miközben 2030-ig még 7,3 terawattnyi kapacitásra van szükség. Ez azt jelenti, hogy a világ jelenlegi, közel 9 terawattos teljes villamosenergia-termelési kapacitásának több mint 80%-át kellene tiszta energiaforrásokból biztosítani.
A világ legnagyobb technológiai vállalatainak ambiciózus kibocsátáscsökkentési ígéretei - például a Google és a Meta célja, hogy 2030-ra elérjék a nettó zéró kibocsátást - nehézségekbe ütköznek a mesterséges intelligencia térnyerése miatt. Bár Bill Gates és mások szerint a technológia hosszú távon felgyorsíthatja a klíma-akciókat, az energiaigényes adatfeldolgozás rövid távon késlelteti az előrehaladást.
A legfrissebb éves adatok alapján a Google kibocsátása 2020-hoz viszonyítva körülbelül 66%-kal emelkedett, míg a Meta, a Facebookot birtokló cég, szintén jelentős, 64%-os növekedést könyvelhetett el. A Meta adatközpontjainak energiafogyasztása 2023-ban világszerte több mint egyharmaddal nőtt, elérve a közel 15 millió megawattórát, és ez a szám 2019 óta háromszorosára nőtt. Ezzel szemben a Microsoft szén-dioxid-kibocsátása 2020 óta több mint 40%-kal nőtt.
Az Amazon az utóbbi két év során csökkenő szennyezési szintet mutatott, azonban a megújuló energiaforrásokra épülő stratégiáját sokan vitatták. Ezzel szemben az Apple büszkén jelenti, hogy a tiszta energia alkalmazásának és a hatékonyabb újrahasznosításnak köszönhetően 2015 óta több mint 50%-kal sikerült csökkentenie a szén-dioxid kibocsátását.
Több mint 130 ország vezetői, akik közösen a globális erdők 90%-áért viselik a felelősséget, 2021-ben elkötelezték magukat amellett, hogy az évtized végéig megakadályozzák és visszafordítják az erdőirtás folyamatát.
2024-ben drámai mértékben, 6,4 millió hektárnyi erdő tűnt el, ami 45%-kal meghaladja azt az ütemet, amely szükséges lenne a kitűzött célok eléréséhez - derül ki a Forest Declaration Assessment jelentéséből. Az erdők rendkívül fontos szerepet töltenek be a klímaváltozás elleni harcban, hiszen évente milliárd tonna szén-dioxidot képesek megkötni. Ugyanakkor egyre inkább veszélyeztetettek, mivel a mezőgazdasági tevékenységek, a bányászat, a fakitermelés és az egyre gyakoribb erdőtüzek mind hozzájárulnak a pusztulásukhoz.
Ahhoz, hogy az erdőirtást 2030-ra meg lehessen állítani, még gyorsabb ütemű csökkentésre lesz szükség, amihez a szegénységet és a kereskedelmi érdekeket is kezelni kell. Brazília példája ezt jól szemlélteti: az Amazonas régió 28 millió lakosának többsége szegény földműves, akik gyakran égetik le az erdőket földművelés céljából. Luiz Inacio Lula da Silva elnök politikája, például a távfelügyelet és a hitelekhez való hozzáférés korlátozása, 2024-ben 50%-kal csökkentette az erdőirtás ütemét Brazíliában.
Az új pénzügyi mechanizmusok, mint például a szén-dioxid-kibocsátási kompenzációk és a speciális alapok, kulcsszerepet játszhatnak az erdők védelmében. Marina Silva környezetvédelmi miniszter hangsúlyozza, hogy a csupán szabályozási intézkedések nem elegendőek a célok eléréséhez; olyan finanszírozási megoldásokra van szükség, amelyek motivációt adnak a közösségeknek az erdők megóvására. Az együttműködés és a közös érdekek érvényesítése elengedhetetlen ahhoz, hogy tartósan megőrizzük természeti kincseinket.
Az Európai Unió új, szigorúbb szabályozásokat állapított meg az erdőirtás megakadályozására, különösen a kávé, kakaó, szója és marhahús importjára vonatkozóan. Azonban a kereskedelmi partnerek ellenállása miatt a bevezetést egy évvel elhalasztották.
Az úton a közlekedési kibocsátások csökkentésének kulcsa az elektromos járművek (EV-k) jelentős növekedése az értékesítések terén. A BloombergNEF elemzése alapján 2030-ra az új autóvásárlások 70%-át kell, hogy képviseljék az elektromos modellek ahhoz, hogy elérjük a nettó zéró emissziós célt.
Az EV-k eladása pozitív növekedési trendet mutat: idén várhatóan 16,6 millió elektromos autót adnak el, míg 2027-ben ez a szám több mint 30 millió lehet. Az elektromos közlekedés növekedése akár napi 6 millió hordó olaj iránti keresletet is megszüntethet 2030-ra az IEA szerint.
A jövőbeli forgatókönyv szerint, amennyiben a kormányok nem lépnek új szabályozásokkal, az elektromos járművek (EV-k) aránya az új autóeladások között 2030-ra elérheti a 45%-ot. A 70%-os célkitűzés viszont már mérsékelt további intézkedésekkel is megvalósítható. A városi buszok és a kétkerekűek környezeti lábnyoma már jelentős mértékben csökkent, míg a háromkerekűek viszonylag kis piaca szintén jó úton halad a kitűzött cél felé.
Ugyanakkor érdemes odafigyelni a figyelmeztető jelekre is. Néhány kulcsfontosságú piacon az értékesítési növekedés üteme mérséklődött, és olyan neves márkák, mint a Mercedes-Benz, visszafogták terveiket. Egy 14 autógyártóból álló csoport, amely 2023-ban az elektromos járművek eladásainak több mint 40%-át képviselte, 2030-ra tervezett céljait 3,3 millió járművel csökkentette.
Még a Tesla is új kérdéseket vetett fel a stratégiájával kapcsolatban: a korábban kitűzött éves 20 millió jármű értékesítési cél 2030-ra mostanra egy sokkal rugalmasabb és kevésbé konkrét céllá alakult. Jim Rowan, a Volvo Cars vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy "az elektrifikáció folyamata nem fog egyenletesen haladni, a vásárlói igények és a piacok fejlődése eltérő ütemben zajlik." Ennek tükrében a Volvo úgy döntött, hogy átértékeli azt a célját, miszerint az évtized végére kizárólag plug-in modelleket kívánna forgalmazni.
A divatmárkák és a textilipari gyártók egyre inkább arra törekednek, hogy minimalizálják az energia- és vízfelhasználásukat, valamint csökkentsék az emissziót. A Textile Exchange nonprofit szervezet ambiciózus célt tűzött ki a szektor számára: 2030-ra 45%-kal szeretnék mérsékelni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Azonban a gyors divat jelenti a legnagyobb kihívást, ahogyan Claire Bergkamp, a szervezet vezérigazgatója fogalmazott: „Túl sok ruhát vásárolunk.”
2023-ban a kedvező árú és divatos ruhák iránti igény robbanásszerűen, 124 millió tonnára emelte a világ száltermelését. Ezzel párhuzamosan az egy főre jutó ruhafogyasztás az 1975-ös szinten mért érték kétszeresére emelkedett. A helyzetet tovább súlyosbítja a fosszilis alapú poliészter elterjedt használata, valamint a textil újrahasznosításának lassú ütemű fejlődése.
A vízhasználat komoly problémát jelent: csupán egyetlen pamut póló elkészítéséhez akár 2,700 liter vízre van szükség, ami egy átlagos ember 900 napos vízfogyasztását biztosítja.
Az LVMH, a luxusmárkák sokszínű portfóliójával rendelkező óriásvállalat, ambiciózus célt tűzött ki: 2030-ig 30%-kal kívánja csökkenteni vízfogyasztását. Ennek ellenére tavaly a vízfogyasztásuk növekedett, ami aggasztó ellentmondás. Ugyanezen a téren 130 másik vállalat is hasonló vállalásokat tett, köztük a Marks & Spencer és a Primark, ám 2022 során ezek a cégek is 8%-os növekedést mutattak a vízfogyasztás terén.
A klímaválság megoldásának útján egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a vállalatok által tett ígéretek és a valóság között tátongó szakadék nem csupán technológiai vagy pénzügyi korlátokból ered, hanem mélyen gyökerezik a társadalmi normákban és értékrendekben. A divatipar példája jól szemlélteti, hogyan fonódnak össze a fogyasztói igények és a gazdasági érdekek, és miként lassíthatja ez még a legambiciózusabb klímacélok megvalósítását is.
De vajon képesek vagyunk-e szembenézni azzal a kérdéssel, hogy hajlandóak lennénk-e visszafogni fogyasztási szokásainkat bolygónk jövőjének érdekében? Elgondolkodnánk-e azon, hogy a trendi, de mulandó ruhadarabok helyett inkább időtálló, minőségi cikkeket válasszunk? Képesek lennénk-e a gyors megoldások helyett átgondolt döntéseket hozni, amelyek valóban hozzájárulnak a fenntarthatósághoz? Hiszen a fenntarthatóság nem csupán technológiai újításokban vagy vállalati stratégiákban rejlik, hanem abban is, hogy mit tartunk valóban lényegesnek az életünkben.
A jövő zöldebb világa talán nem csupán a megújuló energiaforrások és újrahasznosított anyagok használatáról fog szólni. Sokkal inkább arról, hogy hajlandóak vagyunk-e lemondani bizonyos kényelmünkről, lassítani életmódunk rohanó tempóján, és új perspektívából szemlélni azt, amit eddig "haladásnak" tartottunk. Valódi és tartós változást csak akkor érhetünk el, ha a fenntarthatóságot nem csupán mint célkitűzést kezeljük, hanem mint életünk alapelvét. Minden egyes döntés, legyen az egy póló vásárlása vagy az autó kiválasztása, kulcsfontosságú a jövőnk szempontjából.