Moszkva biztonságossága sok tényezőtől függ, beleértve a politikai helyzetet, a közbiztonsági intézkedéseket és a nemzetközi kapcsolatok alakulását. Az orosz fővárosban a hatóságok általában fokozott biztonsági intézkedéseket vezetnek be különleges esemén

Putyin elnök számára a Győzelem Napja az év legkiemelkedőbb állami ünnepe. A moszkvai katonai parádét idén kevesebb magas rangú vendég jelenlétében és szigorú biztonsági intézkedések kíséretében tartják meg, mivel az orosz hatóságok aggódnak amiatt, hogy Kijev esetleg támadó akcióra használhatja fel ezt a jelentős eseményt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Ukrajna nem tudja biztosítani a pénteki moszkvai győzelem napi felvonulásra készülő külföldi tisztségviselők biztonságát. "A véleményünk világosan fogalmaz: minden olyan ország számára, amelynek vezetője május 9-én Oroszországba látogat, nem tudunk felelősséget vállalni az Orosz Föderáció területén bekövetkező eseményekért" - tette hozzá szombaton.

"Ők [azaz az oroszok] felelősek az önök biztonságáért. Mi nem adunk semmilyen garanciát, mert nem tudjuk, mit tehet Oroszország azokon a napokon".

Ez a kijelentés újabb diplomáciai feszültségeket gerjesztett Szlovákiával, ahol Robert Fico, a Moszkva-barát miniszterelnök, éles kritikával illette Zelenszkij figyelmeztetését.

"Biztonsági okokból elutasítom az ilyen fenyegetéseket" - mondta Fico hétfőn. "Teljes mértékben tiszteletben tartom, hogy a résztvevők biztonsága az Orosz Föderáció belügye. De ha Zelenszkij úr azt hiszi, hogy kijelentései arra kényszerítik a külföldi delegációkat, hogy ne jöjjenek el, akkor nagyot téved".

Jelenleg még nem egyértelmű, hogy Fico részt vesz-e a felvonuláson. A szlovák miniszterelnök ugyanis lemondott több nyilvános eseményt, beleértve a munka ünnepének hivatalos rendezvényeit is, ami arra enged következtetni, hogy lehet, hogy Moszkvában sem fog megjelenni. Ez a helyzet számos találgatást indított el a politikai körökben.

Aleksandar Vučić, a szerb köztársaság elnöke, aki Fico társaságában szintén Moszkvába tervezett látogatást, a múlt héten az Egyesült Államokban tett útja során megbetegedett. Ennek következtében kénytelen volt megszakítani külföldi útját, és visszatérni Belgrádba, ahol rövid időre kórházi kezelésre szorult.

Fico és Vučić voltak azok az európai vezetők, akik egyedüliként bejelentették részvételüket az orosz győzelem napi felvonuláson, ami komoly ellenkezést váltott ki az Európai Unió részéről. Brüsszel különösen figyelmeztette Vučić-ot, hangsúlyozva, hogy a látogatása ellentétes az uniós tagsági követelményekkel, és veszélyeztetheti Szerbia csatlakozási folyamatát a 27 tagú blokkhoz.

Az európai politikusok ugyan nem lesznek jelen, de Moszkva legértékesebb szövetségese és vitathatatlanul legfontosabb vendége ott lesz. Hszi Csin-ping kínai elnök május 7. és 10. között hivatalos látogatást tesz Oroszországban, hogy részt vegyen a náci Németország legyőzésének 80. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken - közölte vasárnap a Kreml.

Moszkva számára május 9. nem csupán egy győzelem ünnepe; ez a nap a nemzet identitásának és erejének szimbólumává nőtte ki magát. Putyin vezetése alatt a rendezvény az állami ünneplés csúcsává vált, amely mesterien tükrözi Oroszország katonai hatalmát. Az elnök ezt a dátumot nem csupán a történelmi diadal emlékeként, hanem az új Oroszország legitimációjának alapjaként értelmezi, elmozdítva a hangsúlyt az Októberi Forradalomtól.

Múlt héten Vlagyimir Putyin orosz elnök háromnapos tűzszünetet javasolt Ukrajnával május 7. és 9. között a győzelem napi ünnepség körül. Az ötletet Kijev kategorikusan elutasította, Zelenszkij "színházi előadásnak" nevezte, amelynek célja Oroszország nemzetközi elszigeteltségének enyhítése és kedvező légkör megteremtése a moszkvai győzelem napi ünnepségekhez.

Kijev véleménye szerint a felvetett javaslat nem valóságos próbálkozás a háború lezárására. Ukrajna azonban továbbra is elkötelezett amellett, hogy támogassa az Egyesült Államok által indított kezdeményezést, amely egy feltétel nélküli, 30 napos tűzszünet elérésére törekszik.

Az ukrán államfő arra hívta fel a figyelmet, hogy Moszkva rövid idejű tűzszünetek megszegésének múltja komolyan aláássa a legfrissebb ajánlatba vetett bizalmat. "Május 7-ig folytatódik a gyilkolás, majd néhány kényelmes napot követően, 11-én ismét támadásokat indítanak" - nyilatkozta.

Hétfőn, néhány nappal a felvonulás előtt, amikor az orosz fővárosban éppen a próbák zajlottak, az éjszaka során négy drónt észleltek és semlegesítettek, amint megközelítették a várost. Szergej Szobjanyin polgármester a Telegramon osztotta meg, hogy a lehulló törmelékeknek nem voltak sérültjei vagy anyagi károk.

Ez nem volt az első alkalom, hogy ukrán drónok eljutottak Moszkvába. Március közepén a város vezetése a legnagyobb dróntámadásról adott hírt, amelyet az orosz légvédelem és a moszkvai hatóságok szerint több mint 70 drón megsemmisítése kísért. Zelenszkij nyilatkozata szerint az ukrán drónok most már lényegesen hosszabb távolságokat tudnak megtenni, elérve a 3000 kilométeres hatótávolságot.

Kijev nagy hatótávolságú drónokkal mélyen orosz területre csapott le, olyan katonai infrastruktúrát célozva, mint repülőterek, olajfinomítók, raktárak és logisztikai csomópontok.

Oroszország lemondta a Szevasztopolban tervezett győzelmi parádét, amely a megszállt krími kikötővárosban zajlott volna. A Moszkva által kinevezett szevasztopoli kormányzó bejelentette, hogy a felvonulás elmarad, mivel biztonsági kockázatok merültek fel.

A bejelentésre azt követően került sor, hogy a híradások alapján múlt pénteken egy ukrán tengeri drón sikeresen támadást hajtott végre, megsemmisítve egy orosz Szu-30-as vadászgépet Novorosszijszk kikötőjének közelében. Az ukrán katonai hírszerzés az eseményt "példátlan műveletnek" minősítette, mivel ez volt az első eset, hogy tengeri drón képes volt kiütni egy sugárhajtású repülőgépet.

Ez már a harmadik alkalom, hogy Szevasztopolban elmarad a parádé, egymást követő években. A megszállt kikötőváros utoljára 2022-ben ünnepelte meg ezt az eseményt, nem sokkal azután, hogy Oroszország megkezdte ukrajnai invázióját.

Az esemény még szimbolikusabbá vált azzal, hogy a Kreml a II. világháború képeit és narratíváit használja a teljes invázió leírására és támogatására.

Az Ukrajna ellen vívott háború során Oroszország olyan szlogeneket és szimbólumokat hívott életre, amelyek szoros párhuzamot mutatnak a Szovjetunió második világháborús retorikájával. Például olyan kifejezések, mint a "Újra meg tudjuk csinálni" vagy "Ismételhetjük", széles körben elterjedtek az orosz katonák között Ukrajnában, tükrözve a múltbeli háborús emlékek és ideológiai narratívák újbóli aktiválódását.

Hasonlóképpen, a narancs-fekete Szent György-szalag, amely egykor a második világháborús győzelem szimbóluma volt, mára az Ukrajna ellen indított orosz invázió egyik legszembetűnőbb emblémájává nőtte ki magát. Ezt a jelképet a szomszédos ország elleni moszkvai agressziót támogató személyek viselik, ezzel kifejezve nézeteiket és politikai álláspontjukat.

Moszkva a két narratívát tudatosan összekapcsolja a nyelvi eszközökkel is, és bonyolult nyelvezetet használ a nagyságot sugalló helyettesítő kifejezés megalkotására: például Ukrajna teljes körű invázióját "különleges katonai műveletnek" nevezi, ugyanúgy, ahogyan a II. világháborút Oroszországban "Nagy Honvédő Háborúnak" nevezik.

Putyin többször is hangoztatta, hogy "a szovjet nép egyedül küzdött" a második világháború során, ezzel elfeledkezve a szövetségesek fontos szerepéről és hozzájárulásáról.

Amikor Ukrajna teljes körű invázióját elindította, Putyin azt állította, hogy a hadművelet fő célja az ország "denácifikálása" és a "fasizmus elleni küzdelem". Azonban e kijelentések mögött a mai napig nem állnak konkrét bizonyítékok. E retorika népszerűsítése és a Győzelem Napja ünneplésének Putyin által történő felerősítése egy külön kifejezéssel bír oroszul: "pobedobesie". Ez a kifejezés egyfajta gúnyos, groteszk ünneplést vagy győzelemmániát jelöl, amely a valóság torzítására és a diadal felnagyítására utal.

Ukrajna határozott lépéseket tett a szovjet múlttól való eltávolodás érdekében, és ennek részeként Zelenszkij 2023-ban aláírta azt a törvényt, amely a második világháborús megemlékezéseket május 8-ra helyezi. Ez a döntés összhangban áll Európa többségi gyakorlatával, és tükrözi az ország szándékát, hogy új irányt vegyen a történelmi emlékezetében.