Mennyire védett Európa a csernobili katasztrófától?

Ma 39 éve történt az emberiség történetének legtragikusabb nukleáris balesete Csernobilban. E jeles évforduló alkalmából áttekintettük, milyen mértékben védettek az Európai Unió lakói a felrobbant négyes reaktor romjaiból származó radioaktív sugárzás hatásaitól.

2025 február közepén dróntámadás érte Csernobilban a négyes blokk feletti szarkofágot. A 2019-ben átadott legújabb csernobili szarkofág az emberek által a valaha mozgatott legnagyobb felépítmény az egykori négyes reaktorblokk fölött, melyen most egy orosz harcászati drón lyukat ütött.

"Sajnos a támadás következtében a boltív részleg működőképessége jelentősen csökkent. Úgy vélem, hogy az elemzés eredményeit már májusban megkapjuk, jelenleg ezen dolgozunk" - nyilatkozta Szvitlana Hrincsuk, az ukrán környezetvédelmi és természeti erőforrások védelméért felelős miniszter a helyszínen a múlt héten.

Sajtóbeszámolók szerint az ukrán hatóságok hetek óta keresik a módját annak, hogyan lehetne kijavítani a védőpajzs felületét, mely a felrobbant reaktor radioaktív maradványait hivatott bezárni. Az orosz drón tüzet okozott, amely jelentős károkkal járt, és csak három héttel később, 2025. március 7-én sikerült eloltani.

Hrihorij Iszcsenko, az ukrán állami ügynökség vezetője, aki a csernobili erőmű körüli területért felelős, elmondta: "A legfontosabb feladatunk egy körülbelül 15 négyzetméteres lyuk lezárása, azonban több mint 200 kisebb nyílás is keletkezett, amelyeket a tűzoltási műveletek során az Ukrán Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat fúrt a burkolatba."

Jan Vande Putte, a Greenpeace Ukrajna nukleáris szakértője, sokkal szorosabbra húzza a figyelmeztető vonalat: "A szarkofág felett tapasztalt magas sugárzási szintek miatt valószínű, hogy a teljes csernobili védőburkot vissza kell szállítani arra a helyre, ahol az eredetileg sínekre épült, mielőtt a költséges javításokat elvégezhetnék" - fejtette ki. Hozzátette, hogy az ehhez szükséges anyagi források jelenleg még ismeretlenek.

Hrincsuk szavai szerint a kárelemzés során részt vesznek az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) mellett tudományos intézmények és olyan vállalatok is, amelyek közvetlenül részt vettek a legújabb, 2019-ben átadott szarkofág telepítési folyamatában. Ennek a szarkofágnak a fő célja, hogy elrejtse az alatta található, korábbi szivárgó szarkofágot, amelyet az 1986-os csernobili tragédiát követően sürgősen építettek meg.

A közvetlenül 30 ember halálát okozó, de közvetve 4000-től akár 90 000-ig terjedő rákos megbetegedésért felelős nukleáris katasztrófa továbbra is szedi áldozatait. A tragédia következtében több mint 600 ezer ember szenvedett sugárfertőzést. Az EBRD által a baleset emlékére létrehozott oldalon megfogalmazottak szerint a szél a szennyezett részecskéket szétszórta Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország fölött, valamint Skandinávia egyes területein és más európai régiókban is.

A baleset nem csupán emberi életeket követelt és hatalmas anyagi veszteségeket idézett elő, hanem kulcsszerepet is játszott a Szovjetunió összeomlásának folyamatában.

Az EUrologus kapcsolatba lépett az EBRD csernobili projektekkel foglalkozó részlegével, hogy információt kérjen a februári szarkofág sérülésének kivizsgálásáról és a javítások várható időpontjáról. Jelenleg 24 projekt van folyamatban, és kíváncsiak vagyunk, milyen előrehaladást értek el a helyreállítás terén.

Balthasar Lindauer, az EBRD Nukleáris Biztonsági részlegének vezetője kifejtette: „A február 14-i orosz dróntámadás által okozott károk felmérése jelenleg is zajlik. Elsődleges feladatunk, hogy lezárjuk az új szarkofágon (NSC) keletkezett lyukakat, ezzel megakadályozva a víz bejutását. A sürgősségi javítások előkészítése már folyamatban van. Ezen kívül egy szakértői csoport dolgozik az NSC működőképességének helyreállítási lehetőségeinek kiértékelésén, például azon, hogy miként lehetne fenntartani a belső és külső burkolat közötti enyhe túlnyomást, hogy csökkentsük a szennyezett por környezetbe jutásának kockázatát, valamint szabályozzuk a hőmérsékletet és a páratartalmat ezen a területen. Az optimális megközelítést, amely figyelembe veszi a megvalósíthatóságot, a költségeket és a sugárterhelést, a következő hónapok során fogják meghatározni a szakértők. Míg végleges következtetések még nem állnak rendelkezésre, már most is világos, hogy a támadás komoly károkat okozott, amelyek veszélyeztetik az NSF működését és a fontos bontási, valamint hulladékkezelési feladatok elvégzéséhez szükséges tervezett élettartamot.”

A szükséges munkálatok finanszírozásával kapcsolatban Lindauer hangsúlyozta, hogy az EBRD határozottan elkötelezett a projektek támogatása mellett. "Az EBRD, mint a speciális adományozói alapok kezelője, kulcsszerepet játszik a nukleáris létesítmények biztonságos leszerelésében, a radioaktív hulladék megfelelő kezelésében és a szennyezett területek rehabilitációjában" - mondta. Továbbá kiemelte, hogy a bank energiaágazati stratégiája lehetőséget biztosít arra, hogy szükség esetén támogassa a nukleáris biztonsággal, leszereléssel és hulladékkezeléssel kapcsolatos beruházásokat is.

A csernobili programokra komoly összegeket fordítottak, saját forrásaikból és a bankot támogató államok felajánlásaiból egyaránt. A nemzetközi közösség már 1995 óta körülbelül 2 milliárd eurót fektetett be az EBRD által irányított kezdeményezésekbe, míg a bank nettó nyereségéből több mint 800 millió eurót különítettek el csernobili projekteken való munkálatokra. Az EBRD felel a Nemzetközi Csernobili Együttműködési Számla kezeléséért, amely jelenleg körülbelül 25 millió eurónyi adományt tartalmaz. Ez az összeg lehetőséget nyújt arra, hogy a helyszín biztonsági szintjének helyreállítására irányuló sürgős intézkedéseket hajtsanak végre. Lindauer azonban nyíltan kifejezi, hogy a leszerelés és a hulladékkezelés terén felmerülő hosszú távú kihívások megoldásához sokkal több forrásra van szükség.

Különösen aggasztó az ukrán nép, s tágabb értelemben az egész európai közösség nukleáris biztonsága szempontjából, hogy a februári dróntámadás által okozott károk ellenére a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség csernobili eseményekkel foglalkozó részlege márciusban is több orosz drón berepüléséről számolt be.