Minden egyes bordája eltört annak a férfinak, akit Józsefvárosban megöltek, és ez a tragédia teljesen véletlenül történt.

Kedden a Fővárosi Törvényszéken folytatódtak a perbeszédek M. Sándor és O. Gábor Tamás büntetőperében. A két férfi három évvel ezelőtt a Józsefvárosban brutálisan bántalmazta barátjukat, majd tétlenül nézték végig a fiatal férfi órákon át tartó szenvedését, ami végül tragikus kimenetelű lett.

A vádirat alapján a két férfi egy régi barátjával közösen töltötte az estét egy józsefvárosi lakásban, ahol az ital mellett a beszélgetés is felpezsdült. Az éjszaka során azonban egy korábbi üzleti ügy miatt vita robbant ki közöttük, amelynek következtében az egyik férfi dühében ököllel leütötte ismerősét. Ezt követően a társa is beszállt a bántalmazásba, és együtt, együttes erővel kezdték el verni az áldozatot, miközben mindketten fölé hajoltak, és váltakozva ütötték és rugdosták, amíg az áldozat már nem tudott védekezni.

Az áldozatnak minden bordája eltört, és olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a földről sem bírt felkelni. Többször is mondta támadóinak, hogy rosszul van, de hiába könyörgött segítségért, azok rá sem hederítettek. M. Sándorék csak a bántalmazás másnapján, kora délután hívtak segítséget a haldoklóhoz. A férfi azonban a segélyhívás utáni percekben, még a mentők megérkezése előtt meghalt.

A főügyészség M. Sándor esetében 18 év, míg társáéra 17 év fegyházbüntetés kiszabását indítványozta, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt, és azt is kérte, hogy ne legyen lehetőségük a feltételes szabadlábra helyezésre. A két vádlott az eljárás során folyamatosan egymásra hárította a gyilkosság felelősségét. Védekezésük során mindketten arra hivatkoztak, hogy az áldozat bordáit a mentősök törhették el, amikor megpróbálták újraéleszteni őt.

M. Sándor védője azzal indította érvelését, hogy a rendelkezésre álló szakértői vélemények rendkívül hiányosak és megalapozatlanok, így kérdéses, hogy egyáltalán bizonyítékként figyelembe vehetők-e. "Elismerem, hogy a terheltek bántalmazták a sértettet, aki ennek következtében rosszul lett. A mentőket is kihívták, de nem azért, ahogyan azt a vád állítja, hogy saját magukat mentsék. A sértett pontos állapotáról a jelenlegi információk alapján nem tudok nyilatkozni. Kizárható, hogy klinikai halál állapotában volt? Ezt nem tudom megmondani. A mentők kiérkezése után mellkasi kompressziót és újraélesztési kísérletet hajtottak végre. Az viszont biztos, hogy a bordatörések nem a terheltek cselekedetei következtében keletkeztek. Hogy ki okozta azokat, és pontosan mi is történt, azt még a szakértők sem tudták tisztázni. Ezért kérem, hogy a bíróság nyissa meg újra a bizonyítási eljárást, és rendeljen ki új szakértőket a kérdések alaposabb megvizsgálása érdekében" - fogalmazott a védő.

Védőbeszédében kitért védence poligráfos vizsgálatára is, amelyen ügyfele megtévesztő válaszokat adott. Álláspontja szerint megalapozatlan következtetéseket vontak le a hatóságok, mert a gyanúsított megtagadhatta volna a vizsgálatot.

Ha a gyanúsított zavarosan nyilatkozik, azt nem lehet a terhére írni. A nyomozást lebonyolító személy a jegyzőkönyvében megemlítette, hogy a gyanúsított kijelentette: "Lehet, hogy véletlenül rálépett a testére." Azonban ezt a következő megnyilatkozásával már visszavonta. A hivatalos dokumentumban ugyanakkor az áll, hogy a férfi valószínűleg ráléphetett Zoltán mellkasára vagy felsőtestére.

- fejtette ki.

A másodrendű vádlott, O. Gábor Tamás ügyvédje nyíltan elismerte, hogy védence bántalmazta barátját, de hangsúlyozta, hogy az áldozat halála már nem köthető ügyfele cselekedeteihez. Az ügyvéd részletezte, hogy a konfliktus során O. Gábor Tamás körülbelül öt-hat ütést mért a sértett testére.

Ezután ő már fizikailag nem bántalmazta tovább. A védencem elbúcsúzott a többiektől, majd átkelt a lakás másik részébe, hogy felmenjen a galériára aludni. Mielőtt azonban elvonult, elvégezte a mosogatást és rendet rakott. Reggel, amikor a másodrendű vádlott belépett, döbbenten tapasztalta, hogy a sértett állapota sokkal súlyosabb, mint amikor ő elhagyta a szobát. A helyiség, amelyet korábban rendbe hozott, most igazi csatatérként terült el előtte.

- mondta. Kifejtette, hogy a terheltek ezt követően felajánlották barátjuknak, hogy mentőt hívnak hozzá, de ő határozottan elutasította ezt a lehetőséget, és inkább alkoholt kért. Később végül mégis mentőt hívtak, hogy segítsenek neki, ám ekkor már késő volt. Hangsúlyozta, hogy a védence által elmondottak hitelesítve vannak a poligráfos vizsgálatok eredményeivel is. Hozzátette, hogy az ügyfele esetében nem állapítható meg a társas elkövetés, és nincs semmilyen bizonyíték arra, hogy a vádlottak közösen felelősek lettek volna az ismerősük haláláért.

Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy a szakértő véleménye szerint az áldozaton akár ötven-hatvan sérülés, illetve taposás nyoma is fellelhető. Ugyanakkor kiemelte, hogy amikor a halálos sérülés bekövetkezett, védence már távol volt a helyszíntől. Ebből kifolyólag a védő szerint csupán súlyos testi sértés bűntettében lehet megállapítani az ügyfél felelősségét.

O. Gábor Tamást a tárgyalásra testvérei és párja kísérték el. Amikor az egyik testvérhez fordultunk, hogy megossza velünk a véleményét arról, amit a fivére az eljárás alatt állított, így válaszolt:

Sanyinak az arcát figyeltem, ahogy a tárgyalóteremben ült. Az ő esetében el tudtam képzelni, hogy képes volt ilyen cselekedetre, de amikor a testvéremre gondoltam, azonnal elöntött a kétség. Tudom, hogy abban az időszakban tényleg aludt, és ez a gondolat megnyugtatott. Nagyon fáj látni őt itt, ebben a helyzetben, és fogalmam sincs, mit lehetne mondani arra, hogy milyen büntetés lenne igazságos.

A következő tárgyalásra október 20-án kerül sor. Ezen a napon a vádlottak lehetőséget kapnak arra, hogy az utolsó szó jogán kifejtsék álláspontjukat, és várhatóan az ítélet meghozatala is megtörténik.