"Minden nap egy alma távol tartja az orvost" – de vajon tényleg igaz ez a mondás? Fedezd fel a Házipatika legújabb írásában!
A "minden nap egy alma az orvost távol tartja" közmondás már évezredek óta velünk él, és ez természetesen felveti a kérdést, hogy vajon valóban tudományos alapja van-e, vagy csupán egy régi népi hiedelem. A The Guardian szakértők bevonásával mélyebb elemzésbe kezdett, hogy tisztázza ezt a kérdést. Nézzük, milyen eredményekre jutottak a kutatás során!
Egy átlagos, körülbelül 150 grammos alma elfogyasztása körülbelül 78 kilokalóriát jelent, és tartalmaz 0,4 gramm fehérjét, 0,3 gramm zsírt, valamint 17,1 gramm szénhidrátot, amelyből 15,6 gramm a természetes cukor. Ezen kívül 3,6 gramm rostot is biztosít a kalóriaGuru.hu adatai alapján. Ez a gyümölcs különösen gazdag káliumban, rézben és B6-vitaminban, de számos más lényeges tápanyagot is rejt magában, amelyek hozzájárulnak az egészséges táplálkozáshoz.
"Az alma igen gazdag az immunrendszer számára fontos fitonutriensekben, például C-vitaminban és antioxidánsokban. A C-vitamin hozzájárul az antitesttermeléséhez, valamint az immunsejtek megfelelő működéséhez, az antioxidánsok pedig képesek leküzdeni a szervezetben zajló gyulladást, így a gyorsabban túleshetünk a betegségeken" - mondta el a The Guardian kérdésére dr. Emily Leeming dietetikus. Hozzátette, ez a gyümölcs különösen jót tesz a bélrendszer egészségének is.
Mivel az immunsejtjeink 70 százaléka a bélrendszerünkben él, az egészséges bélmikrobióma a jól működő immunrendszer egyik kulcsa. Az alma például kétféleképpen is tudja támogatni a bélrendszert. Egyrészt, mindössze egyetlen alma mintegy 100 millió mikrobát tartalmaz, amelyekről kimutatták, hogy hozzájárulnak a bélflóra egészségéhez, segítik ugyanis a táplálék lebontását, valamint a fitonutriensek megfelelő felszívódását. Másrészt, egy átlagos méretű alma majdnem 4 gramm rostot tartalmaz, amely jó "üzemanyag" a bélrendszerben élő, az immunválaszt is szabályozó jó baktériumoknak" - magyarázta a táplálkozási szakértő.
Leeming ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy természetesen nincs olyan étel, amely önmagában elég ahhoz, hogy minden betegséget megakadályozzon. A "csodaszer" megtalálása helyett tehát inkább a kiegyensúlyozott és változatos étrend kialakítására érdemes törekedni.
A különböző típusú gyümölcsök és zöldségek rengeteg rostot - különösen a gránátalma, a kivi és a málna -, tápanyagot, polifenolt és egyéb antioxidánst biztosítanak, amelyek fontosak az egészség megőrzéséhez. De legalább ennyire fontos az is, hogy rendszeresen együnk teljes kiőrlésű gabonát, hüvelyeseket, dióféléket, valamint olajos magvakat, ezek ugyanis különösen magas rosttartalmúak, így akár napi 30 gramm rostot is bevihetünk" - sorolta Leeming.
A dietetikus kitért arra is, hogy az étrend módosítása után nagyjából három napnak kell eltelnie ahhoz, hogy a pozitív hatások érvényesüljenek a bélmikrobiomban. "Ha ügyelünk a bélrendszerünk egészségére, akkor viszonylag hamar elkezdjük érezni azt is, hogy ez milyen mértékben támogatja az immunrendszerünket is" - emelte ki a szakértő.
