Mindenben, amit csak szemmel láthatunk, képesek vagyunk emberi arcokat felfedezni? Ez a jelenség a pareidolia, amely gyakran intenzívebb érzelmeket vált ki belőlünk, mint a valós, hús-vér arcok látványa.
A kutatás során nyert eredmények kiválóan alkalmazhatók a reklámok kidolgozásában, lehetővé téve a célzottabb és hatékonyabb fogyasztói figyelem megszerzését.
Mindenben képesek vagyunk felfedezni az emberi vonásokat. Ha nem rendelkeznék ezzel a különleges képességgel, valószínűleg soha nem tudnánk élvezni azokat a meséket, amelyek az élettelen tárgyakat életre keltik, vagy nem látnánk a Gyűrűk Ura entjeit, amelyek mintha fákból formálódtak volna. Sőt, talán még a saját árnyékunktól is kisebb mértékben ijednénk meg. Érdekes, hogy ezek a mentális kapcsolódások sokszor erősebb érzelmi reakciót váltanak ki belőlünk, mint egy igazi emberi arc. A Surrey Egyetem legújabb kutatása szerint a hirdetők ügyesen kihasználhatják ezt a jelenséget, hogy felhívják magukra a figyelmet a versengés során.
Ha valaha is észrevettél arcokat vagy emberi vonásokat hétköznapi tárgyakban, akkor valószínűleg már találkoztál a pareidolia jelenségével. A Surrey Egyetem tudósai azt kutatták, miként képes ez a jelenség megragadni figyelmünket, és hogyan használhatják ezt a hirdetők a termékek népszerűsítésében.
Az i-Perception folyóiratban publikált kutatás arra összpontosított, hogy milyen eltérések figyelhetők meg akkor, amikor a figyelmünket egy másik személy által irányított tekintet vonja el, és amikor a figyelmünket a pareidolia – azaz a képzeletünk által előhívott, arcformákat mutató tárgyak – ragadja meg.
A kutatók négy "tekintetirányító feladatos" kísérletet végeztek összesen 54 résztvevővel, hogy megmérjék, hogyan befolyásolja a figyelmüket egy másik alany tekintete. Megállapították, hogy a résztvevők következetesen áthelyezték figyelmüket mind az elfordított tekintetek, mind a pareidolia megjelenésére reagálva.
A figyelem felkeltésének alapvető mechanizmusai meglepően változatosak. Amikor az emberek elfordítják a tekintetüket, leginkább a szemkörnyék az, ami megragadja figyelmünket. Ezzel szemben a pareidolia jelensége során az „arcok” összetett struktúrája vonzza a figyelmet, és ennek következtében intenzívebb reakciókat észlelhetünk.
"Kutatásunk azt mutatja, hogy mind a valódi arcok elfordított tekintete, mind az objektumokban észlelt arcok irányíthatják a tekintetünket, de ezt különböző úton teszik. A valódi arcokat úgy dolgozzuk fel, hogy bizonyos jellemzőkre, például a szem irányára koncentrálunk. Az arcszerű objektumok esetében azonban azok általános szerkezetét és 'szemszerű jellemzőinek' az elhelyezkedését dolgozzuk fel, ami erősebb figyelmi reakciót eredményez" - mondta dr. Di Fu, a Surrey Egyetem kognitív idegtudományi előadója az intézmény híroldalán.
A kutatás megállapításai messze túlmutathatnak csupán az agyunk információfeldolgozásának mélyebb megértésén. A ScienceDaily híradása szerint Fu rámutatott arra, hogy az eredmények gyakorlati alkalmazása is lehetséges, különösen a reklámipar területén. A hirdetők például integrálhatják a vizuálisan vonzó, arcszerű elrendezéseket és hangsúlyos szemszerű elemeket a marketingkampányaikba, így fokozva a fogyasztók figyelmét és emlékezetesebb élményt nyújtva a termékeikkel kapcsolatban.
