Mise bor nélkül: Alkoholtilalom Irakban | 24.hu Irakban az alkoholtilalom komoly hatással van a vallási és kulturális szokásokra. A mise, mint szent szertartás, különösen érdekes megvilágításba kerül, amikor a bor, mint a szertartás elengedhetetlen része

Az Irakban érvénybe lépett alkoholkorlátozások nem csupán a fogyasztási szokások megváltozását eredményezik, hanem különösen súlyos következményekkel járnak azok számára, akik kisebbségi közösségekhez tartoznak, és akiknek megélhetése nagymértékben az alkoholkereskedelemtől függ. Ezen intézkedések mellett a tilalmak előmozdítják az illegális piacok, így a kábítószer-kereskedelem terjedését is, ami tovább fokozhatja a régió már amúgy is bonyolult problémáit.

A szállodák és a klubok az utolsó helyek közé tartoztak, ahol még legális volt az alkoholfogyasztás Irakban, viszont egy új törvény értelmében mostantól ezekre is vonatkozik a tilalom. Az iraki parlament nemrégiben elfogadott döntése szerint a szabálysértőket 7700 és 19 000 dollár közötti pénzbírsággal sújthatják.

A lépés számos kérdést vet fel az ország társadalmi, gazdasági és vallási viszonyainak tükrében. Az alkoholhoz való hozzáférés szigorítása nem csupán az iszlám vallási előírásainak betartatását szolgálja, hanem mélyebb politikai és gazdasági motivációk is meghúzódnak mögötte. A döntés különösen az iraki keresztény és jezidi kisebbségek számára jelent komoly csapást, akiknek egy része évtizedek óta az alkohol árusításából tartja fenn magát. Emellett az alkoholfogyasztás ünnepi alkalmakon, esküvőkön és vallási ceremóniákon fontos szerepet játszik ezekben a közösségekben, ezért az árusítás betiltása gazdasági és kulturális szempontból is jelentős veszteség számukra.

Az alkoholtartalmú italok árusítását tiltó törvényt hivatalosan először 2023 februárjában tették kötelező érvényűvé, miután megjelent a közlönyben. Érdekesség, hogy az iraki törvényhozás már 2016-ban elfogadta az alkoholtilalmat, viszont politikai akadályok miatt sem akkor, sem 2023-ban nem történt meg a végrehajtása.

Helyi források alapján úgy tűnik, hogy a törvény egyik mögöttes szándéka a kábítószerek kereskedelmének megszervezése lehet, amely mögött gyaníthatóan egyes politikai pártok állnak. A közel-keleti országban a különféle drogok használata egyre sürgetőbb problémát jelent. A Drug Free Iraq két évvel ezelőtti jelentése rámutatott, hogy bizonyos korcsoportokban a lakosság több mint 40%-a él valamilyen kábítószer-fogyasztással.

Egy másik nézőpont szerint Mohammed Sía asz-Szudáni miniszterelnök a konzervatív elvek alkalmazásával törekszik arra, hogy megszerezze az iszlamista politikai erők támogatását a 2025-ös választások közeledtével.

Az alkohol árusításának szabályozása Irakban hosszú múltra tekint vissza, és nem csupán a modern politikai helyzet következménye. Szaddám Huszein uralkodása alatt, 1979 és 2003 között, a muszlim közösség számára szigorúan tiltotta az alkoholos italok forgalmazását. Ezzel szemben a keresztények és jezidik különleges engedély birtokában folytathatták ezt a tevékenységet. E lehetőség lehetővé tette számukra, hogy megőrizzék gazdasági függetlenségüket, valamint hagyományaik és kulturális szokásaik fennmaradását, miközben hozzájárultak a regionális sokszínűség fenntartásához is.

Irak az iszlám vallás normáit és előírásait helyezi előtérbe. Az alkoholtilalom bevezetése illeszkedik ebbe a keretbe, és sokak számára a hit megőrzésének szimbóluma. Ugyanakkor az ilyen típusú szabályozások nem veszik figyelembe az ország társadalmi sokszínűségét, amelyben a kisebbségek hagyományai és életmódja is helyet követelnek maguknak.

Joseph Saliwa, egy volt iraki parlamenti képviselő, úgy véli, hogy az alkoholtartalmú italokkal kapcsolatos kérdések vallási köntösbe bújtatott kereskedelmi érdekké váltak. Szerinte az igazi cél az, hogy profitot termeljenek, miközben utat nyitnak a kábítószerek elterjedésének, amit bizonyos politikai csoportok irányítanak. Saliwa rámutatott, hogy az alkoholt fogyasztók többsége muszlim, és a tilalmukról nincs egyetértés a társadalomban. Ezen kívül Bagdadban már évszázadok óta működnek olyan klubok, amelyek alkoholt kínálnak. "Az alkoholtartalmú italok klubokban való betiltásáról hozott döntéseknek politikai és gazdasági következményei vannak, amelyek jelentősen befolyásolják az iraki társadalmat és gazdaságot, hiszen ezek a helyek évente több millió dolláros bevételt generálnak az állam számára" - tette hozzá.

Ezen felül iraki keresztény politikusok elmondták, hogy a döntést a vallási előírásokkal igyekeznek palástolni, de valójában pénzügyi célokat szolgál. A Warka Kereszténydemokrata koalíció szerint olyan fegyveres csoportok ellenőrzése alá került ez a szegmens, melyek pénzért cserébe szemet hunynak a törvények be nem tartása felett.

Júndám Hanná, az iraki keresztény politikai képviselő, úgy véli, hogy a döntés mélyebb társadalmi egyenlőtlenségekhez vezet, és fokozza a kisebbségek marginalizációját. Kiemelte, hogy a törvény következményeként jelentős gazdasági károk érik ezeket a közösségeket, ami nemcsak a munkalehetőségek csökkenéséhez, hanem az elvándorlás fokozódásához is hozzájárul.

Az alkoholtilalom bevezetése nem csupán a kisebbségi csoportokra és a gazdasági viszonyokra gyakorol mélyreható hatást, hanem komoly következményekkel járhat az ország nemzetközi megítélésére is. Ez a szabályozás azt a benyomást kelti, hogy az állam kevésbé nyitott és toleráns a kisebbségi kultúrákkal szemben, valamint hogy a vallási normák dominálják a közéletet, háttérbe szorítva a társadalmi sokszínűség iránti elkötelezettséget. Érdekes módon, a tilalom nem vezet az alkoholfogyasztás visszaszorulásához Irakban; ehelyett a feketepiac megerősödéséhez járul hozzá. A világ más tájain szerzett tapasztalatok azt igazolják, hogy a kereslet nem csökken, hanem egyszerűen átalakul: az alkoholtartalmú termékek illegális forrásból, sokszor drágábban válnak hozzáférhetővé.

Az alkohol árusításának teljes körű betiltása komoly hatással lehet Irak régiós szerepére az alkoholfogyasztási szokások terén. A környező országok, mint Szaúd-Arábia és Kuvait, ahol a alkohol teljesen tilos, gyakran látogatják Irakot, hogy beszerezhessék azokat a termékeket, amelyek hazájukban nem elérhetők. Eddig ez a gyakorlat jelentős bevételt generált az iraki gazdaság számára. A mostani tilalom következményeként azonban az alkohol illegális forgalmazása felerősödhet, ami a szervezett bűnözés terjedéséhez vezethet. Az ilyen helyzet nemcsak a gazdasági stabilitást veszélyezteti, hanem a társadalmi rendet is megrendítheti.

A nemzetközi befektetők és turisták számára a szigorítások kedvezőtlen üzenetet közvetíthetnek. Ezek az intézkedések azt a benyomást kelthetik, hogy Irak nem annyira befogadó a külföldi kultúrák és értékek iránt, ami potenciálisan csökkentheti az ország vonzerejét a globális színtéren.

A döntés kritikusai szerint ahhoz, hogy Irak megőrizze sokszínűségét és nemzetközi hitelességét, olyan törvényekre lenne szükség, melyek figyelembe veszik az ország kulturális és vallási komplexitását, miközben az egyenlőséget és igazságosságot szolgálják.