NASA-igazgató Magyarországon: A nyugdíjrendszer összeomlásának veszélye Magyarországon a nyugdíjrendszer fenntarthatósága komoly aggodalmakat vet fel, és nemcsak a közvélemény, hanem a szakértők körében is. A NASA egykori vezetője, aki most hazánkban tev
Omar Hatamleh, a NASA mesterséges intelligencia igazgatója a Tourism Summit 2025 konferencián kifejtette, hogy a mesterséges intelligencia és az orvostudomány új dimenzióba helyezi a jövőt, nem csupán a munka világát, hanem a társadalmi struktúráinkat is alapjaiban formálja át. A szakember megjegyezte, hogy a jelenlegi generációk számára, akik most születnek, a várható élettartam akár 120-130 év is lehet. Ez a tendencia komoly kihívásokat jelent a hagyományos nyugdíjrendszerek számára. "A nyugdíjrendszerek arra a feltételezésre épülnek, hogy az emberek általában 80 éves korukig élnek. Ha azonban a várható élettartam drámaian megnő, az alapjaiban rengetheti meg a jelenlegi nyugdíjmodelleket" - figyelmeztetett Hatamleh.
Hatamleh azzal kezdte előadását, hogy amikor mesterséges intelligenciáról beszélünk konferenciákon, általában az üzleti hatásokról, stratégiákról és felhasználási esetekről esik szó. De vajon hányszor beszélünk arról, hogy mindez milyen hatással van ránk, emberekre? A NASA szakértője szerint érdemes elgondolkodni azon, hogyan befolyásolja az AI a jövőnket, az emberiséget, a társadalmakat, az orvostudományt és a gazdasági modelleket.
A generatív mesterséges intelligencia, különösen a nagy nyelvi modellek megjelenése, mérföldkőnek számít a technológiai fejlődés történetében. Ez az innováció először lépett ki a szakértők szűk köréből, ezáltal mindenki számára hozzáférhetővé vált. Ugyanakkor nem maradtak el a kételyek sem: milyen következményekkel jár a munkaerőpiacra, mennyire védettek az adataink, és milyen hatással lesz mindez a környezetünkre? Számos elemző az ipari forradalomhoz hasonlította ezt a jelenséget, amely bár gyökeresen átalakította a világot, végül mégis új munkahelyek millióit teremtette meg.
A mostani helyzet különlegessége abban rejlik, hogy történelmünk során először nem csupán a fizikai feladatok elvégzésében, hanem a szellemi tevékenységek terén is kihívást jelent a technológiai fejlődés.
A technológia folyamatosan fejlődik és terjed, átalakítva a világot körülöttünk. Ez a dinamika óriási hatással bír majd minden egyes munkakörre és szektorra, megváltoztatva a hagyományos munkamódszereket és új lehetőségeket teremtve.
A NASA szakértője az orvostudomány területéről hozott lenyűgöző példát. Egy ALS-beteg agyába olyan chipet ültettek, amely képes értelmezni a gondolatait és szavakká alakítani azokat - ráadásul a saját hangjával, amit korábbi beszélgetéseiből tanult meg a rendszer. A beteg gondol valamit, és a mesterséges intelligencia lefordítja azt a saját hangjára.
Hatamleh a jövő klinikáját is felvázolta - bár mint hangsúlyozta, mindez már ma is létezik. Ahogy a páciens besétál, az elektromágneses rendszerek mesterséges intelligenciával már a járásából megállapítják a pulzusát, légzési ütemét, és felmérik a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór kockázatát. Egy gyors szkenneléssel pedig megmondják a szívbetegség valószínűségét.
Amikor az orvos belép a szobába, már egy jól kidolgozott útmutató áll a rendelkezésére. Ha a páciens műtétre szorul, pillanatok alatt kiadhatja a szükséges utasításokat: értesítik a biztosítót, ütemezik a műtétet, az altatóorvost, a megfelelő rendelőt, és a szükséges gyógyszereket is előkészítik. Sőt, akár öt-hat különböző gyógyszert is össze lehet vonni egyetlen tablettába 3D nyomtatás segítségével. Hatamleh hangsúlyozza, hogy mindez nem a jövő, hanem a jelen valósága: a szükséges technológia már régóta rendelkezésünkre áll.
A mesterséges intelligencia egyik legnagyobb hatása az emberi élettartamra lesz - mondta a szakértő. Az ENSZ szerint 2050-re 10 milliárd ember él majd a Földön, és Hatamleh négy tényező alapján úgy véli, hogy egy ma születő gyerek várható élettartama 120-130 év lesz. Végre megértjük ugyanis az öregedés alapvető okait: a telomer-rövidülést, az öregedő sejteket, az őssejtek kimerülését és az epigenetikát - és a mesterséges intelligencia segít megérteni és lassítani ezeket a folyamatokat.
A bioinformatika forradalmi lehetőségeket kínál a génjeink digitális megjelenítésére kvantumszámítógépek segítségével, mesterséges intelligencia alkalmazásával. Ezzel a technológiával megalkothatják a digitális ikertestvérünket. Ha bármilyen betegség fenyeget, a rendszer képes tömeges szimulációk révén felfedezni a 100%-ban hatékony kezeléseket, akár ezrével vagy tízezrével futtatva a modelleket. De a jövő ennél is izgalmasabb: ezzel a megoldással 3-6 hónappal előre megjósolhatják a betegségek megjelenését, még mielőtt a tünetek észlelhetővé válnának.
A nyugdíjrendszerek alapvetően arra a feltételezésre építenek, hogy az emberek átlagosan 80 éves korukig élnek. Ha azonban az emberek várható élettartama meghaladja ezt az átlagot, az komoly kihívások elé állíthatja a meglévő hagyományos nyugdíjrendszereket, amelyekkel napjainkban találkozunk.
- Figyelmeztetett Hatamleh. Ha az emberi életkor elérheti a 120 évet, az gyökeresen megváltoztatja a nyugdíjrendszereket. Ráadásul, ha a mesterséges intelligencia képes lesz átvenni a munkák döntő többségét, legyen az fizikai vagy szellemi tevékenység, akkor ez nemcsak a gazdasági struktúrákra, hanem a bevándorlási folyamatokra is jelentős hatással lesz - emelte ki.
A fejlett országok rendszerint a bevándorlókra építenek, mivel a természetes népszaporulat nem elegendő a munkaerőpiac igényeinek kielégítésére. Azonban, ha a mesterséges intelligencia képes lesz a munkák jelentős részét ellátni, az gyökeresen átalakíthatja a bevándorlási dinamikát. Ez a változás nemcsak a cégek és a munkavállalók életére lesz hatással, hanem a bevándorlókat küldő országok gazdaságára is, amelyek nagymértékben függenek a hazautalásokból származó jövedelmektől. A jövőbeli munkaerőpiac alakulása tehát nemcsak a fejlett világban, hanem a fejlődő országokban is komoly következményekkel járhat.
A NASA szakértője figyelmeztetett arra, hogy a nagy nyelvi modellek használata alapvetően átalakítja a gondolkodásmódunkat. Korábban a tudásunkat könyvtárakban gyűjtöttük össze, könyveket olvasva formáltuk meg a véleményünket. Ezt követően megjelent a Google, ami lehetővé tette, hogy több forrást is átnézzünk, mielőtt véglegesen kialakítottuk a nézeteinket. Ma azonban már csupán annyit teszünk, hogy egy kérdést intézünk egy nyelvi modellhez, és azonnal megkapjuk a választ. Gyakran annyira elfogadjuk ezt a választ, hogy már nem is fordítunk időt arra, hogy alaposan átgondoljuk vagy megkérdőjelezzük azt.
Hatamleh rámutatott, hogy ez gyökeresen átalakítja az információk értékelésének és feldolgozásának módját. Ezek a modellek nem csupán a hagyományos keresési feladatokra lettek kifejlesztve, hanem valódi párbeszédekre. Minél inkább merülünk el a kérdésekben, és folytatunk mélyebb diskurzusokat velük, annál kedvezőbb válaszokat kaphatunk. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy fokozatosan elveszítjük a kritikai gondolkodás képességünket – nem foglalkozunk a saját véleményünkkel, hanem egyszerűen elfogadjuk az előállított válaszokat. A kutatások már most is arra utalnak, hogy ez jelentős hatással van a jövő generációk gondolkodási mintáira. György László, a gazdasági stratégiákért felelős kormánybiztos, nemrégiben veszélyként említette ezt a jelenséget.
A humanoid robotok fejlődése is drámai változásokat hoz majd. Hatamleh szerint néhány évtized múlva már alig lehet majd megkülönböztetni őket az emberektől. És ezek a robotok nem csak mechanikusak vagy elektromos alapúak lesznek, hanem félig biológiaiak.
A szilícium alapú számítási rendszerek helyett biológiai mesterséges intelligencia rendszereket használnak majd, amelyek töredéknyi energiával végzik a számításokat - az emberi agy mindössze 20 wattot használ, szemben a mikrochipek hatalmas energiafogyasztásával. Ezek a robotok testreszabhatók lesznek, akár havi előfizetéssel. Lehet belőlük háromcsillagos Michelin-séf, testőr, orvos vagy fizioterapeuta - vetítette előre.
Hatamleh úgy véli, hogy bár ez most talán szokatlannak hangzik, a jövőben komoly diskurzusok fognak kialakulni a kérdés körül, és egy napon ezek a lények is megkapják a maguk jogait.
Az oktatás terén is elengedhetetlen a személyre szabott megközelítés - emelte ki a szakértő. "Ha létezik egyéni igényekre szabott orvosi ellátás, akkor miért ne lehetne ugyanez igaz az oktatásra? Mindenki egyedi, ezért miért lenne célszerű ugyanazt a tartalmat mindenki számára egyformán átadni?" De nem csupán a tanulás, hanem a tanultak elfelejtése is fontos aspektus. Rengeteg olyan tudásra tettünk szert, amely mára már elavult, ezeket célszerű hátrahagyni, és friss ismereteket elsajátítani.
"Az expanzív gondolkodás, az innováció és a folyamatos tanulás kulcsfontosságúak a jövő kihívásaival való szembenézéshez" - fejtette ki Hatamleh. Szerinte a technológiai fejlődés következő szakaszában teljesen új készségekre lesz szükség ahhoz, hogy sikeresen navigáljunk a változó környezetben. A legfontosabb pedig, hogy proaktívan álljunk a helyzethez. Aki csak reagál a történésekre, az már lemaradt. Mindig előre kell tekintenünk, és előrelátással kell rendelkeznünk ahhoz, hogy megértsük, mi vár ránk hat hónap vagy akár egy év múlva.
Hatamleh előadásának végén hangsúlyozta, hogy amikor a jövőt tárgyaljuk, hajlamosak vagyunk egyetlen, fiktív jövőt elképzelni. Valójában azonban nem csupán egyetlen jövő létezik, hanem számos lehetséges irányvonal. Az, hogy melyik úton haladunk tovább, mindannyiunk választásán múlik.
Amikor egyesítjük a közös tudásunkat és erőnket, képesek lehetünk megoldani a világ legnagyobb kihívásait, ezzel pedig végtelen lehetőségek nyílhatnak meg előttünk - emelte ki a NASA vezetője. Az űrhajósok, akik az űrből szemlélik a Földet, nem észlelnek határokat vagy nemzeti vonalakat; csupán egy csodálatos, egységes bolygót látnak, amely mindannyiunk közös otthona.
Szerinte fontos lenne, hogy kilépjünk a saját iparágunk kereteiből, és alaposan szemügyre vegyük a politikai, technológiai és gazdasági folyamatokat. Ha más perspektívából közelítjük meg a helyzetet, akkor sokkal kreatívabb és hatékonyabb döntéseket hozhatunk, mintha csupán a saját zárt világunkban maradnánk. Ez a szélesebb látókör lehetőséget ad arra, hogy új utakat fedezzünk fel és innovatív megoldásokat találjunk.
A NASA vezetője által tartott előadás után kerekasztal-beszélgetés indult, amelynek moderálását Csendes Olivér, a Visit Hungary vezérigazgatója vállalta magára. A NASA szakértője izgalmas víziót vázolt fel a jövő transzatlanti utazásáról, amely alacsony Föld körüli pályán közlekedő járművek segítségével valósulhat meg. Ezen innovatív megoldásoknak köszönhetően kevesebb mint egy óra alatt elérhetjük a Föld bármely pontját, mindez pedig megfizethető áron válik lehetővé.
A technológia határainak felfedezése során egy új dimenzió nyílik meg előttünk: a virtuális és kiterjesztett valóság, valamint a Japánban kidolgozott "tele-existence" koncepció révén lehetőség nyílik arra, hogy avatárok által valós időben tapasztaljuk meg a távoli világokat. Képzeljük el, ahogy a tenger sós illatát érezzük, a homok szemcséit tapintjuk, és minden érzékszervünkkel teljes mértékben jelen vagyunk egy másik helyszínen. Omar Hatamleh hangsúlyozta, hogy ez a folyamat fokozatosan fog lezajlani, hiszen az emberiségnek időre van szüksége, hogy alkalmazkodjon az előttünk álló változásokhoz. Az aggasztó tényező azonban az, hogy a jövőben a technológiai fejlődés üteme drámaian felgyorsul, és ez a sebesség soha nem tapasztalt kihívások elé állít bennünket.
Joshua Ryan-Saha, az Edinburgh Futures Institute turizmusért felelős igazgatója izgalmas megfigyeléseket osztott meg a fogyasztói magatartás változásáról. A fiatalabb generációk valóban más helyszíneket választanak: olyan kevésbé felfedezett desztinációk, mint Sierra Leone, hirtelen népszerűvé válhatnak néhány közösségi médiás interakció után, ami gyakran infrastrukturális problémákhoz vezet.
A szakértő egy új brit kutatásra támaszkodva egy meglepő tendenciára hívta fel a figyelmet: a közösségi média használata a fiatalok körében is csökkenő pályára állt. Ennek egyik fő oka a mesterséges intelligencia által generált tartalmak túlzott mennyisége, ám a szakértő úgy véli, hogy van ennél egy mélyebb, pszichológiai háttere is. Az emberek intuitívan érzik, hogy életükből hiányzik a valódi, személyes kapcsolatok és az autentikus élmények iránti vágy, ami egyre sürgetőbbé válik a digitális világ uralta mindennapokban.
Nick Hall, a Digital Tourism Think Tank alapítója és vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy míg az adatelemzés és a személyreszabás hatalmas lehetőségeket kínál, veszélyt is rejt magában. A globalizálódó világban a mindennapi élményeink egyre inkább homogenizálódnak - minden hotelen kívül ott a Starbucks, és bár tudjuk, mit kapunk ott, ettől még meg kell állnunk, és a helyi kultúra egyedi elemeit kellene választanunk.
Hall megállapítása szerint a hagyományos attrakciók, mint például az Eiffel-torony vagy a történelmi épületek köré épített turizmus egyre inkább háttérbe szorul. A Z generáció tagjai ehelyett olyan élményekre vágynak, amelyek valóban képesek átalakítani őket, tanulságokat nyújtanak, és támogatják személyes fejlődésüket. Az ikonikus látványosságok jelentősége csökken, míg előtérbe kerülnek azok az élmények, amelyek mélyebb hatással vannak az egyének életére.
A szakértő egy személyes anekdotával világította meg, mi is az igazi érték. Mesélte, hogy a saját otthonuk egyik szobáját Airbnb-n hirdetik, és eddig példátlan, 100%-os ötcsillagos értékelést értek el, mindezt anélkül, hogy különleges trükkökhöz folyamodtak volna. Egyszerűen csak barátságosak és vendégszeretők. Néha túrákra invitálják a vendégeket, felfedezik velük a környéket, vagy akár elmennek együtt egy italra, ezzel igazán emlékezetessé téve a látogatásukat.
Nem tettünk más, mint hogy önmagunkat adtuk a vendégeinknek, és ezáltal egy igazán különleges, ötcsillagos élményt teremtettünk számukra.
- mondta Hall, hozzátéve, hogy ha ezt a megközelítést nagyobb léptékben, professzionálisabb szinten tudnák reprodukálni, akkor a szektor sokkal versenyképesebb lehetne.
