Jövő héten négy napos ülést tart a Parlament, ahol fontos témák kerülnek napirendre. A képviselők megvitatják a "békeköltségvetést", az alaptörvény módosítását, valamint a választási körzethatárok kérdését is.
Karácsony előtt még négy rendkívüli ülésnapot kell összehívni, hogy a Fidesz minden lényeges jogszabály-módosítást időben át tudjon vinni a parlamenten az év végéig.
Habár Orbán Viktor újabb békemissziójával egy karácsonyi tűzszünetet sem tudott tető alá hozni Ukrajnában, ettől még a 2025-ös hazai büdzsé a Fidesz szótárában továbbra is "békeköltségvetés" szerepel, és azt a jövő héten el is fogadja az Országgyűlés. Bár az eredeti tervek szerint már régen, december 2-án véget ért volna az őszi parlamenti ülésszak, a büdzsé miatt négy plusz ülésnapot is beiktattak, így december 16-án, 17-én, 18-án és 20-án is rendkívüli ülésnapokat tartanak, hogy
A kormány (párt) előtt álló feladatok egyike, hogy még az év vége előtt végrehajthasson néhány fontos módosítást a törvényhozáson. Ezek között szerepel a "békeköltségvetés" elfogadása, Polt Péter utódlásának biztosítása érdekében tervezett Alaptörvény-módosítás, valamint a vitatott választási körzethatárak átrajzolásának ügyének rendezése is.
A parlamenti munka ütemtervének megvitatására készülő Házbizottság csütörtök délelőtti ülésén, amelynek részletei a HVG-hez kerültek, a hétfői ülésnap menetének első lépéseként a napirend előtti felszólalásokat követően egy gyors helycsere várható a Momentumban. Ezen a héten Cseh Katalin lép a színre, miután Fekete-Győr András, akit a "rabszolgatörvény" elleni tüntetés kapcsán garázdaság miatt nemrég elítéltek, átadja a szót. A megszokott rend szerint az ülés azonnali kérdések órájával folytatódik, ezt követően interpellációk és további kérdések következnek. A nap végén a képviselők a 2025-ös költségvetéshez és további 21 törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról folytatnak eszmecserét.
Kedden újabb körülbelül hat törvényjavaslat általános vitájára kerül sor, miközben a hétfőn már részben megtárgyalt javaslatok zárószavazására is sor kerül, összesen majdnem kéttucatnyi esetben. Ezen javaslatok között szerepel az Alaptörvény tizennegyedik módosítása is, amelynek célja Polt Péter legfőbb ügyész idő előtti leváltása és utódjának kinevezése. Emellett egy új fővádló 9 éves mandátumának biztosítása is a napirenden van.
A keddi ülésnap végén a napirenden szereplő utolsó szavazás a választási törvénymódosító csomag elfogadása lesz. Ezt a javaslatot már a benyújtásakor részletesen elemeztük, hiszen a kormánypártok közel 80 ponton kívánják átalakítani a választási szabályokat, előkészítve ezzel a terepet a 2026-os országgyűlési választásokhoz. A legnagyobb politikai vitát kiváltó javaslat a választókerületek határainak módosítása, amelyet az ellenzék úgy értelmez, hogy a Fidesz "sunyi módon állna bosszút Budapesten".
Azért fogalmazták meg ezt a véleményt, mert a kormánypárt a meglévő aránytalanságok korrigálására hivatkozva radikálisan átalakítja Budapest választókerületeinek térképét. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget irányító miniszter szerint a módosítás "példamutatóan arányos", ám úgy tűnik, hogy a háttérben azért igyekeztek úgy formálni a folyamatot, hogy az a Fidesz érdekeit szolgálja.
A napirendi javaslat alapján szerdán a képviselők unalmas órákra számíthatnak, hiszen a Magyar Nemzeti Bank, a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal és az ügyészség 2022-es és 2023-as beszámolói kerülnek terítékre. Egy napos szünet után pénteken újra összeül a törvényhozás. Ezen az utolsó ülésnapon várhatóan körülbelül hat jogszabály zárószavazása zajlik majd. Kiemelt téma lesz a következő évi költségvetés is, amely az új gazdaságpolitikai akcióterv mentén készült. Orbán Viktor nagy reményekkel tekint a 2025-ös év elé, és ezt a témát már korábban is érintettük:
A 2025-ös büdzséről amúgy Varga Mihály itt magyarázta el, mitől "békeköltségvetés", a HVG pedig elemezte és megírta, hogy a piacok megnyugtatása helyett csak nettó propagandára jó. Akárhogy is, a tervezetet a Költségvetési Tanács a jelentős kockázatok ellenére második körben is átengedte a minap, bár Horváth Gábor, a testület elnöke figyelmeztetett: erodálja a politika hitelességét, hogy 4 éven át 6 százalék fölött volt a deficit.
