Nem titkolható tovább: komoly nehézségekkel küzd a magyar egészségügyi rendszer, és ez a betegek helyzetére is súlyos hatással van - figyelmeztet a Pénzcentrum.
A Vitrai József orvos és népegészségügyi szakember által végzett kutatás rávilágít arra, hogy a magyar munkavállalók évente átlagosan 37 munkanapot veszítenek különböző betegségek következtében. Ez a jelenség nem csupán az egyének életminőségére van hatással, hanem komoly gazdasági és társadalmi kihívásokat is teremt. A munkaidő-kiesés mellett a magas halálozási arány további problémákat generál, mivel a betegek jövedelme csökken, a gyógyulás pedig jelentős anyagi terhet ró a családokra. A kutatás hangsúlyozza, hogy az egészségügyi rendszer hiányosságai, valamint a megelőző intézkedések elégtelensége tovább súlyosbítják ezt a helyzetet.
A magyar munkavállalók munkaidejének egy jelentős hányada, körülbelül egyhetede, egészségügyi problémák miatt veszít értékéből, ami éves szinten átlagosan 37 munkanap kiesését jelenti. Ez derült ki Vitrai József népegészségügyi szakember legfrissebb elemzéséből, amely az Orvosi Hetilapban jelent meg, és a Népszava hívta fel rá a figyelmet. A kutatás rámutatott, hogy a legnagyobb munkaerő-veszteséget az idő előtti halálozás és a súlyos betegségek következtében eltöltött időszak okozza, különösen a férfiak körében. Vitrai kiemeli, hogy a nemek közötti eltérések részben abból adódnak, hogy a férfiak hajlamosabbak figyelmen kívül hagyni egészségügyi problémáikat, és ritkábban keresnek orvosi segítséget, míg a nők gyakrabban tesznek megelőző lépéseket saját egészségük érdekében.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint 2021-ben Magyarországon kiemelkedően magas volt a halálozási arány: 100 ezer lakosra vetítve 723-an haltak meg szív- és érrendszeri betegségekben, 310-en rákos megbetegedésekben, míg 70 főt légzőszervi problémák okozta halál vitt el. Az idő előtti halálozás aránya 2021-ben különösen magas volt: a teljes halálozás 20%-a érintette a nyugdíjkorhatárt el nem érőket, ami részben a COVID-19 hatásainak, de nagyobb részben az egészségügyi rendszer hiányosságainak és az alacsony orvoshoz fordulási hajlandóságnak tudható be.
A kutató szerint a jelenlegi egészségügyi helyzet egyik legfontosabb következménye a munkahelyeken felhalmozódó elvégzetlen munka, amely jelentős többletköltségekkel jár. Egy 2019-es elemzés 3425 milliárd forintra becsülte a betegségek okozta közvetett és közvetlen veszteségeket, azonban hasonló forintosított adatot a jelenlegi vizsgálat nem tartalmazott.
Vitrai József hangsúlyozta, hogy a megelőzés hiánya és az egészségügyi ellátás alacsony színvonala hosszú távon komoly problémákhoz vezethet. Bár az egészségügyi államtitkár által bejelentett népegészségügyi stratégia első ránézésre ígéretesnek tűnik, a szakértő véleménye szerint a megvalósításához sem megfelelő kormányzati program, sem elegendő anyagi forrás nem áll rendelkezésre. A helyzet javításához konkrét népegészségügyi intézkedésekre és az ellátórendszer átfogó fejlesztésére lenne szükség.
