Egy Ikarus busz körüli különleges orbitális csapatást hajtottak végre.
Világvége autóbusszal vágtak neki egy versenynek, ahol a szél fújta a port, és az idő megállt. Az Ikarus csuklós, mint egy öreg harcos, sosem ismerte a lehetetlent; még nyugdíjas éveiben is száguld, mint a golyó, megtartva magában a fiatalság tüzelő szellemét.
2017-ben egy igazán különleges autóbusz tűnt fel a Gambler 500-as versenyen, amely láttán még a legelképesztőbb járgányokat ismerő rajongók is csak ámuldoztak. Egy baráti társaság egy Ikarus-Crown 286-ossal vágott neki az Oregon állam kihívásainak, ami finoman szólva is eltért az eredeti gyári kinézettől. Érdekesség, hogy ezt a versenyt először 2014-ben rendezték meg, és azóta is folyamatosan vonzza a kreatív és merész autósokat. A verseny egyetlen alapvető szabálya, hogy a résztvevők nem költhetnek többet 500 dollárra a járművükre, ami körülbelül 160 ezer forintnak felel meg. Az ilyen kihívások során a találékonyság és a humor kiemelkedően fontos szerepet játszik, és ez a verseny évről évre egyre több színes karaktert vonz a résztvevők közé.
Persze, aligha hihető, hogy a szóban forgó Ikarus 286-os megfelelt volna ennek a feltételnek, hiszen csak a három tengelyére szerelt off-road abroncs értéke is már meghaladja a kiírásban szereplő összeget, de úgy tűnik, hogy erre nem igazán fordítottak gondot. A Gambler 500-as valódi célja azonban nem a győzelem, hanem a környezet megtisztítása az elhagyott roncsoktól, hulladékoktól. A verseny nem hagyományos pályán zajlik, hanem GPS-koordináták alapján kell navigálni, gyakran off-road terepen. Az esemény központja gyakran "Gamblertown"-ként emlegetett táborhely, ahol bulik, kiállítások és közösségi programok zajlanak.
A 2017-es esztendőben sikeresen beértek az Ikarus 286-ossal a célba. Jelenlegi sorsa azonban ismeretlen. Emlékét azonban tökéletesen örzik az alábbi videófelvételek.
Észak-Amerika egykor a magyar buszok egyik jelentős felvevőpiacaként tündökölt. Az Ikarus 286-os típusa volt az a jármű, amely megnyitotta az utat, és lényegében a 280-as modell tengerentúli követelményekhez igazított verziójaként érkezett. Később a NABI márkanév alatt hódítottak a magyar tervezésű autóbuszok az Egyesült Államokban. Érdekes módon azonban a 286-osok valószínűleg nem jutottak volna el az amerikai kontinensre, ha a McDonnell Douglas cég nem fektetett volna be éveken át Magyarország piacába a repülőgépek értékesítése érdekében.
Mivel abban az időszakban Magyarországon szocialista berendezkedés uralkodott, elengedhetetlenné vált, hogy az itt értékesített termékek megfelelő ellentételezése valósuljon meg az Egyesült Államokkal szemben. A McDonnell Douglas érdeklődése az Ikarus iránt növekedett, ami lehetővé tette a 286-os busz bemutatójának megszervezését Los Angelesben. Az Ikarus kezdeti amerikai partnere a Crown Coach lett, akikkel 1978-ban kötöttek megállapodást a magyar gyártó képviselői. A Buy American Act előírásai miatt a buszok amerikai értékesítése csak akkor volt lehetséges, ha azokat az Egyesült Államokban szerelik össze, ezért vált elengedhetetlenné az Ikarus számára egy helyi partner bevonása.
A csuklós buszok magyar variációi jelentős előnyökkel bírnak, hiszen szélesebb ajtókkal, sötétített ablakokkal és gyakran mozgássérült-lifttel készülnek. Az amerikai közlekedési cégek 17 és 18 méteres hosszúságban, két- és háromajtós változatokban szereztek be ezekből a járművekből. Természetesen városi kivitel is készült, emellett 1982-ben bemutattak egy 238-as típusszámú szóló autóbuszt is az Egyesült Államokban, ám ez a modell nem aratott különösebb sikert. Ezzel szemben az Ikarus 286-osból közel 600 darabot sikerült értékesíteni az amerikai piacon, ami jelentős sikernek számít.
