Néhány éven belül a zöldenergia akár hiánycikké is válhat.

Nem a jövő, hanem a jelenünk gazdasági folyamatai alakultak át - erről szól a minden iparágat érintő szeptember 4-i Sustainable World konferencia, ahol a hazai fenntartható üzleti világ szereplői találkoznak.

Az energiafogyasztó cégek előtt komoly kihívások állnak: a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) elvárásoknak való megfelelés, valamint a hozzájuk kapcsolódó zöld átalakulás sürgető igénye.

- Indította beszédét Pokol László.

Talán a legfontosabb a fogyasztók, ügyfelek részéről érkező nyomás, így ma már egy komoly nagyvállalat nem mehet el a fenntarthatóság ügye mellett,

és nem teheti meg, hogy ne foglalkozzon vele

- hangsúlyozta. A cégek sok pénzt fektetnek már ebbe, jelentős szakértői csapatot alkalmazva.

Nagyon fontos pénzügyi aspektusai is vannak ma már a fenntarthatóságnak,

így a pénzintézetek gyakran a finanszírozást, hitelek folyósítását is a zöldüléshez is kötik

„- emelte ki Pokol László, hangsúlyozva ezzel a téma fontosságát.”

A fenntarthatóság mára a nemzetközi nagyvállalatok prioritásainak élvonalába került, és elképzelhetetlen, hogy egy cég a piacon való helytállás mellett figyelmen kívül hagyja ezt a fontos aspektust. Sőt, a mai világban egy vállalat még vonzóbbá válik, ha a fenntarthatóság szerves része a működésének, és a mindennapi gyakorlatában is megjelenik.

Pokol László az előadásában két figyelemre méltó számot emelt ki, amelyek a konferencia középpontjában álltak. Az egyik a 2024-re várható 44,7 TWh-os országos villamosenergia-felhasználás, amely Orbán Gábor, az MVM Partner Zrt. vezérigazgatójának szavai szerint 2035-re akár 61 TWh-ra is nőhet. A másik fontos adat a hazai időjárásfüggő megújuló energiatermelő kapacitásának várható bővülése, amely a naperőművek dominanciájával 2030-ra 12-13 GW-ra emelkedhet a jelenlegi körülbelül 8 GW-ról.

Szerinte, ha alaposan átvizsgáljuk ezeket a számokat, világossá válik, hogy a megújuló energiaforrások 2030-ra a hazai áramfogyasztás negyedét vagy akár harmadát is képesek lesznek biztosítani.

Tehát, ha valakinek 2030-ra zöld energiával kapcsolatos céljai vannak, akkor elképzelhető, hogy 2-3 éven belül már nem áll rendelkezésre olyan fenntartható energiaforrás, amelyet le tudna kötni - fejtette ki a véleményét.

Ha egy vállalat a fenntarthatóság felé szeretne lépni, az első és legfontosabb teendője az elektrifikáció. Ahol csak lehetséges, érdemes villamos energiára váltani az energiafelhasználást. Ezt követően pedig két további lépés is ajánlott, amelyek sorrendje nem kritikus: először is, fontos megvizsgálni, miként csökkenthető az ügyfél energiafogyasztása, másrészt pedig érdemes foglalkozni az energiahatékonyság optimalizálásával is.

Kiemelkedően lényeges, hogy vállalatunk csak olyan energiát használjon fel, amely valóban elengedhetetlen a működéséhez.

- hangsúlyozta.

Ha egy vállalat elérte ezt a szintet, a következő lépés a jövőbeli irányok alapos átgondolása. A legnyilvánvalóbb megoldás, amennyiben rendelkezésre áll a szükséges anyagi forrás, terület, idő és egyéb feltételek, az, hogy a vállalat saját telephelyén, a mérőóra mögött (onsite) zöld energiatermelési kapacitást hoz létre. Miután ez a lépés megvalósult, a cég előtt egy újabb, sokkal összetettebb zöldülési kihívás áll.

A magyar piacon egyre több zöld terméket találhatunk, és ezek közül az egyik legkézenfekvőbb megoldás a származási garanciák (GO-k) bemutatása.

- hangsúlyozta.

Pokol László aggodalmát fejezi ki a jelenlegi helyzet fenntarthatóságával kapcsolatban, mivel úgy véli, hogy a mostani állapot nem tartható sokáig. A megújuló energiaforrások száma folyamatosan növekszik, és mivel ezek a megoldások viszonylag alacsony költséggel elérhetők, felmerül a kérdés: vajon a külföldről, például Spanyolországból beszerzett GO-k (garantált származású zöld energiát igazoló tanúsítványok) milyen mértékben járulnak hozzá a magyar zöldenergia-szektor fejlődéséhez?

Ezért úgy gondolja, hogy lehetséges, hogy az ESG-szempontok a közeljövőben már nem fognak számítani az elszámolás során.

A hosszútávú zöld energiavásárlási megállapodásoknak (PPA-k) több változata is van: az inkább pénzügyi terméknek tekinthető virtuális PPA-k, az on-site PPA-k, amelyek önmagukban nem feltétlen oldják meg a zöldülést, valamint az off-site PPA-k. Az árak volatilitásának kezelésére tud választ adni egy PPA, hiszen tudja fixálni a zöldenergia árát.

Még 2-3 évvel ezelőtt mi magunk kerestük az ügyfeleket, érdeklődve, hogy szeretnének-e zöld energiát vásárolni, és hogy hallották-e már a PPA fogalmát. Ma viszont egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy az érdeklődő ügyfelek keresnek meg minket.

- fejtette ki a véleményét.

A megújuló energiaforrások kihasználásával kapcsolatban Magyarországon az egyik legnagyobb kihívás, hogy a meglévő erőműveinket nem korszerűsítjük. Sokkal inkább újabb erőművek telepítésére koncentrálunk, ahelyett, hogy alaposan megvizsgálnánk, hogyan lehetne a meglévő csatlakozási pontokat hatékonyabban kihasználni. Fontosabb lenne a mérőn túli lehetőségek maximális kihasználása, például energiatároló rendszerek telepítésével, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnának a megújuló energia hatékonyabb integrálásához.

Mennyire érdemes belevágni a zöld energia vásárlásába? Pokol László javaslata az, hogy érdemes kis lépésekben kezdeni, lehetőséget adva a termék alapos megismerésére, és olyan partnert választani, aki később képes a skálázásra. Kulcsfontosságú, hogy az ügyfelek olyan együttműködést keressenek, amely jelentős terhet vesz le az energiapiacok figyelemmel kíséréséről. Jelenleg a zöldenergia ára már teljes mértékben versenyképes a fosszilis tüzelőanyagokkal, így azok a vállalatok, amelyek számára fontos a fenntarthatóság, egy PPA (Power Purchase Agreement) szerződés keretében gyakorlatilag ingyenes beruházást valósíthatnak meg. Ez pedig nemcsak a legjobb ügyfélérték-növelő lépés, hanem kiváló PR lehetőség is – zárta gondolatait Pokol László.