Pert veszített Pál Norbert kormánybiztos az ukrán menekültekkel folytatott jogi eljárásban.

A magyar kormány 2024. augusztus 21. óta új rendszerben biztosít támogatást az ukrán menekülteknek. Ennek értelmében attól függ, hogy mely ukrajnai menekültek jogosultak állami támogatásra, hogy honnan érkeztek, ugyanis csak a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium oldalán háború sújtotta területek listáján megtalálható megyékből érkezőknek jár támogatás. Ez a lista július óta nem frissült, így többek között a kárpátaljai menekülteknek sem jár támogatás.
A kormány intézkedései következtében körülbelül 3-4 ezer, hazájukból kényszerűen távozott embert, túlnyomórészt gyermekeket és egyedülálló nőket, sodortak kritikus helyzetbe. Ebből a csoportból több mint százan a bírósághoz fordultak jogorvoslatért, képviseletüket a Magyar Helsinki Bizottság látta el. Az alperes szerepét Pál Norbert töltötte be, aki a háború elől menekülőkért felelős kormánybiztosként tevékenykedett, de többször is, indoklás nélkül, elutasította a családok méltányossági kérelmeit.
Szerdán született ítélet két perben, amelyből a menekültek kerültek ki győztesen.
A hvg.hu tudósítása szerint Juhász Dorottya bíró a legújabb határozatában érvénytelenítette Pál Norbert döntését, amely a kárpátaljai menedékesek méltányossági kérelmét indoklás nélkül elutasította.
Pál Norbert döntése mögött nem találhatóak indoklások, így nem világos, hogy milyen bizonyítékokat vett figyelembe, és milyen körülmények mérlegelésével formálta meg a kormánybiztos a végső határozatát.
- A bírói határozatban megfogalmazottak szerint.
A bíróság emellett új eljárást indít, amelynek keretében azt elemzik, hogy Pál Norbert milyen szempontok szerint hozta meg az elutasító határozatait. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy a méltányossági kérelmek elbírálása nem közigazgatási ügy, hanem kizárólag a kormánybiztos egyéni megítélésén alapul, így a döntések mérlegelése teljes mértékben az ő hatáskörébe tartozik.
A Magyar Helsinki Bizottság jogi képviselői úgy vélik, hogy ez a per precedensértékkel bír, és hosszú távon bizakodást adhat. A két ügy során összesen 84 kárpátaljai menekültet érintettek, közülük 64 gyermek és 20 nő.