Putyin tanácsadója a tárgyalás előtt bejelentette: ezek a feltételek, amelyeket Ukrajnával szemben támasztanak.

"Úgy gondolom, hogy Putyin kényelmes kiutat kínál Trumpnak" - mondta Dmitrij Szuszlov, a Kreml külpolitikai tanácsadója az olasz Corriere della Serának adott interjúban, amelyben azt is közölte, hogy mik az orosz elnök feltételei Ukrajnával szemben.

A kérdésre, hogy mit remél Putyin az alaszkai csúcstalálkozótól, Szuszlov így nyilatkozott: "Két forgatókönyv lehetséges. Az egyik az, hogy a két vezető közösen elfogad egy orosz-amerikai javaslatot, amelynek célja az ukrajnai fegyverszünet megvalósítása."

Szuszlov ezt követően felsorolta a konkrét feltételeket is az interjúban. "Ez a terv magában foglalhatja az ukrán erők kivonását a Donbász területéről, ahol még mindig jelen vannak, valamint Oroszország kivonulását Szumi, Dnyipropetrovszk és Harkiv régióiból, míg a többi területen a frontvonal változatlan marad. Emlékeztetnék arra, hogy egy évvel ezelőtt Moszkva az ukránokat kérte, hogy teljesen vonuljanak ki mind a négy annektált tartományból, míg most csak a Donbászból való kivonulást kéri. A megállapodás döntő része Ukrajna kötelezettségvállalása, hogy nem csatlakozik a NATO-hoz" - fejtette ki a tanácsadó, aki szerint ezen túlmenően bármiféle megállapodás alapja az lehet, hogy Ukrajna nem csatlakozik a transzatlanti szövetséghez, és az egyezségben rögzítik az ország demilitarizálását, valamint alkotmányos reformját is.

A kérdésre, hogy mi ebben az új (mivel korábban is lehetett hallani hasonló orosz álláspontról), azt válaszolta: "Először is, hogy Oroszország most hajlandó tárgyalni a tűzszünetről, nem csak a végleges megállapodásról. Másodszor, hogy Putyin egy kicsit kevesebbet kér a fegyverszünetért, mint egy évvel ezelőtt."

A kérdésre, miszerint mi a második lehetőség, ha az első nem valósul meg, a válasza a következőképpen hangzott:

Megjegyezte, hogy Trump nehéz helyzetet teremtett magának, amikor arra kérte Kínát, Indiát és Brazíliát, hogy állítsák le az orosz olaj importját, miközben másodlagos szankciókkal fenyegetőzött. Kína egyértelműen nemet mond, de Indiának és Brazíliának sem áll szándékában ezt megtenni, és az elutasításuk komoly problémákat okozhat Amerikának. Ekkor Trump vagy enged, ami gyengeségnek tűnhet, vagy komoly politikai és kereskedelmi konfliktusba kerül Kínával és a két kulcsfontosságú BRICS-országgal, amelynek kimenetele teljesen kiszámíthatatlan. Ugyanakkor úgy véli, hogy a helyzet elkerülhető Trump számára, ha az alaszkai csúcstalálkozó sikeres eredménnyel zárul. Ezért arra számít, hogy Trump elfogadja Putyin ajánlatát, mert számára ez lehet a lehetséges kiút.

Végül, amikor rákérdeztek, miért éppen Alaszkában rendezik meg a találkozót, így válaszolt: "Igen, ez a döntés történelmi és politikai szempontból is figyelemre méltó. Először is, Alaszka kiemeli a csúcstalálkozó kétoldalú jellegét. Nincsen a világon olyan helyszín, amely ennyire orosz-amerikai lenne, mint Alaszka: távol van Európától és Ukrajnától, ugyanakkor rendkívül közel Oroszországhoz. Ez a tény hangsúlyozza, hogy Putyin és Trump maguk próbálnak megoldást találni az ukrajnai konfliktusra."

Suszlov kifejtette, hogy ez a találkozó különös jelentőséggel bír, hiszen az alaszkai csúcstalálkozó lesz az első teljes értékű orosz-amerikai találkozó az Egyesült Államok területén az elmúlt másfél évtizedben. Az utolsó alkalom, amikor ilyen eseményre került sor, 2010-re nyúlik vissza, amikor Dmitrij Medvegyev Barack Obamát látogatta meg Washingtonban. Ez a lépés egyértelműen jelzi, hogy mindkét ország elkötelezett a konfliktusok lezárása és a kétoldalú kapcsolatok javítása iránt. Ezen kívül a napirend már előre meghatározta a helyszín választását, hiszen az Ukrajnán túli kérdések mellett az Északi-sarkvidék, mint a kétoldalú együttműködés szempontjából kulcsfontosságú terület, szintén napirendre kerül. A régióban jelenleg heves viták zajlanak, és könnyen fegyveres összecsapások színhelyévé válhat. Oroszország és az Egyesült Államok katonai aktivitása egyre fokozódik, ugyanakkor a jég olvadásának és a térség könnyebb hozzáférhetőségének következtében az Északi-sarkvidék új lehetőségeket kínálhat a gazdasági együttműködésre, beleértve a közös kutatásokat, a nyersanyagok feltárását és kitermelését, valamint a kereskedelmi kapcsolatok erősítését.

Kiemelt kép: Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke, a Valerij Geraszimov hadseregtábornokkal, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökével együtt a moszkvai Kremlben folytatott megbeszélésük során, 2025. április 19-én, az Ukrajna ellen folyó orosz konfliktus idején. Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Elnöki sajtószolgálat/Vjacseszlav Prokofjev.