Különleges fordulat történt: Bige László is érintett az új fejleményekben - Agro Napló
Az Európai Unió Bíróságának horvát főtanácsnoka, Tamara Ćapeta jogellenesnek minősítette a magyar szén-dioxid-kvóta-adót, ami jelentős hatással lehet a hazai iparvállalatok működésére. A főtanácsnoki vélemény szerint az adó ellentétes az uniós joggal, mivel akadályozza a térítésmentes kibocsátási egységek kiosztásának harmonizált rendszerét - számolt be a Telex.
Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka megállapította, hogy a magyar kormány által két éve bevezetett szén-dioxid-kvóta-adó ütközik az uniós szabályozással. A főtanácsnoki indoklás hangsúlyozza, hogy a vonatkozó uniós irányelv nem teszi lehetővé olyan intézkedések bevezetését, amelyek akadályozzák a térítésmentes kibocsátási egységek kiosztásának harmonizált rendszerét. A két évvel ezelőtt bevezetett magyar adórendelet lényege az volt, hogy a nagy szennyezők által kapott ingyenes kvótákat - amelyek eredetileg a zöld átállás támogatását szolgálták volna - a kormány adó formájában gyakorlatilag elvonta.
A tonnánként 36 eurónak megfelelő, forintban fizetendő adó elsősorban az ország legnagyobb szén-dioxid-kibocsátóit érintette. A főtanácsnoki vélemény konkrétan a Nitrogénművek és a magyar állam jogvitájával foglalkozott. A kvótaadó különösen súlyosan érintette a Nitrogénműveket, amely már korábban is számos nehézséggel küzdött.
Bár az adó első ránézésre környezetvédelmi szempontból indokoltnak tűnhetett, valójában ellentétes volt az Európai Kibocsátás-kereskedelmi Rendszer (EU ETS) koncepciójával. Az EU ETS lényege, hogy a nagy kibocsátók évente meghatározott mennyiségű szennyezési kvótát kapnak, és ha ezen felül bocsátanak ki szén-dioxidot, azt aukción vásárolt kvótákkal kell fedezniük. A rendszer fokozatosan csökkenti a kiosztható kvóták számát, ösztönözve a vállalatokat a zöld átállásra.
Az európai rendszer egy innovatív megközelítést alkalmaz, amely a támogatások és a környezetvédelmi szempontok összehangolására épít, így biztosítva, hogy a helyi vállalatok versenyképességüket megőrizzék a globális piacon olyan riválisokkal szemben, akik nem viselik a szennyezés költségeit. Ezzel szemben a magyar jogszabály a teljes kibocsátás adóztatására összpontosít. Ez a szabályozás számos jelentős ipari szereplőt érint, köztük a Molt, amely kőolaj-finomítási és petrolkémiai tevékenysége miatt komoly adóterhekkel néz szembe. Továbbá, az adófizetők között találjuk a kavics- és cementipari cégeket, mint például a Duna-Dráva Cement, valamint a csempe- és téglagyártókat (Zalakerámia, Wienerberger), üveggyárakat, acélgyárakat, és vegyipari vállalatokat, mint a Borsodchem és a Nitrogénművek.
