Hidak, amelyek sehová sem vezetnek, és egy állomás, ami a semmi szívében áll – ez az otthonom.
Óbuda szívében, a Pók utcánál, a Duna-part és a Szentendrei út közötti területen található egy különös vasúti híd, amely szinte a semmibe vezet. Tizenegy évvel ezelőtt a töltésbe egy szép, széles lyukat vágtak, hogy a híd fölé vasúti átjárót építhessenek, miközben alatta egyetlen út sem húzódik. A töltés megőrzésével valószínűleg nem lett volna lehetőség százmilliókat elkölteni erre a projekt, így ez az egész vállalkozás inkább tűnik alsó hangon is pazarlásnak. A pontos költségekről nem áll rendelkezésre információ, mivel az ország legértelmetlenebb hídja egy nagyobb útfelújítás részeként készült volna, még abban az időben, amikor a kormány Budapesten olimpiai rendezést tervezett.
"A sportesemény egyik kiemelt helyszíne a Gázgyár jelenleg is hasznosítatlan területén felépített Velodrom lett volna. A Velodromhoz kapcsolódóan a közúti hídnak is el kellett volna készülnie, így akkor teljesen logikusnak tűnt a Jégtörő utcai vasúti felüljáró megépítése" - tájékoztatta a Blikket az óbudai önkormányzat sajtóirodája. Olimpia nem lett, a híd viszont elkészült. Hogy pontosan mennyiből, azt nem tudni, a közlekedési tárcát hiába kerestük kérdéseinkkel. Az önkormányzat információja szerint a Jégtörő utcai vasúti híd építése az "Északi Vasúti Duna-híd - Pilisvörösvár (kiz.) vonalszakasz pálya- és műtárgyépítési, valamint a kapcsolódó biztosítóberendezési, távközlési, közműkiváltási, kábelkiváltási munkák tervezése és elvégzése" című EU-s finanszírozású projekt keretében valósult meg állami beruházásban - az azóta megszűnt Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. irányította. A projekt teljes költsége 25 487 122 000 forint volt.
Olimpia nélkül vajon van értelme ennek az egésznek? A III. kerület sajtóirodájának tájékoztatása alapján a jövőbeli Aquincumi közúti híd egyik felhajtója tervezetten itt fog találkozni a forgalommal.
A vasúti beruházást hosszú távra, legalább öt évtizedre előre tervezték, ami miatt kiemelt szempont volt, hogy az építkezés során a későbbi útépítések ne okozzanak problémát a töltések bontása révén. A cél az volt, hogy a jövőbeli híd építésekor is zavartalanul működhessen az utasforgalom. 2013-ban a kormány úgy tervezte, hogy a közeljövőben - tíz-tizenkét éven belül - Budapest rendezheti meg a Nyári Olimpiai Játékokat, amelynek egyik fontos helyszíne a Gázgyár területén kialakítandó Velodrom lett volna. Ennek megépítése érdekében a közúti híd is elengedhetetlennek tűnt, így a Jégtörő utcai vasúti felüljáró megépítése logikus döntésnek számított. Azóta azonban ezek a tervek nem valósultak meg. Ugyanakkor a főváros mobilitási stratégiája továbbra is az Aquincumi híd megépítésére összpontosít - tette hozzá az önkormányzat.
Nem csupán a korai megvalósítású projektekről van szó, hanem a dunaújvárosi Pentele-hidat is érdemes megemlíteni, amelyet 2007-ben Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök avattak fel. Azóta eltelt 18 év alatt, 54 milliárd forintos költséggel épült átkelő az M0-ás tehermentesítésére szolgáló M8-as autópályagyűrű fontos része lenne. Ám sajnálatos módon, az M6 és az 51-es út közötti 7,5 kilométeres szakaszon az építkezés egy centiméterrel sem haladt előre. Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke hangsúlyozza, hogy amíg a híd nem kapcsolódik valódi úthálózathoz, addig a funkciója kérdéses. Ráadásul a hídszerkezet állapotának javítására már idén költségeket kellett elkülöníteni, hiszen régóta nem használják megfelelően.
Szekszárdnál már 2003 óta áll egy híd, amely Szent László nevét viseli. Ez a híd a Dunántúl és az Alföld összekapcsolására hivatott, az M9-es gyorsforgalmi út részeként. Ám a 6-os főutat az 51-essel összekötő 20,5 kilométeres szakasz itt is csupán egy látványos átkelő a Duna felett, hiszen közlekedési szempontból nem sok haszna van. Érdekesség, hogy 22 évvel ezelőtt építése 23 milliárd forintba került.
2024 nyarán adták át Kalocsánál a Tomori Pál hidat, amely ismételten csak az M6-os és az 51-es utakat köti össze, ezen kívül máshova nem vezet. 92 milliárdba került. Ilyen drágán helyi forgalomra még nem épült semmi az országban.
És ezzel még mindig nincs vége!
Dorner megjegyzése szerint míg a dunaújvárosi és szekszárdi híd már 18-22 éve nem szolgálják a rendeltetésszerű funkciójukat, és a kalocsai is csupán a helyi forgalom igényeit elégíti ki, Mohácson éppen most építik a negyedik, hasonló hídját, amelynek költsége meghaladja a 300 milliárd forintot. Ez a híd sem vezet sehonnan sehová, és a kapcsolódó útvonalak tervezése még csak most kezdődött el.
A pénz vasúti fejlesztésekre is elköldhető, ám ezt nem mindig átgondolt módon teszik. Feld Marton, a Magyar Közlekedési Klub vezetőségi tagja, véleménye szerint a 2019-ben átadott Nagytétény-Diósd vasútállomásnak nem sok értelme volt.
Az EU-s forrásokból megvalósult beruházás egy valódi "nincs semmi" zónában található: Budapesten nehéz ehhez fogható helyet találni, de a MÁV-nak sikerült. Az autósok számára a közelben nem található számottevő közlekedési lehetőség; itt metróra nem lehet felszállni, csupán buszra vagy elővárosi vonatra lehet Kelenföldig utazni – de kérdés, hogy ennek van-e értelme? Százhalombatta és Ercsi között egy újabb párhuzamos vonalat húztak fel, holott a vonatok és az utasok száma ezt egyáltalán nem indokolta. Másutt sokkal hasznosabban el lehetett volna költeni ezt a pénzt – fejtette ki véleményét a közlekedési szakértő.
Szerettük volna megismerni a MÁV hivatalos véleményét is a témával kapcsolatban. Az alábbi kérdésekkel fordultunk a sajtóosztályukhoz: Miként valósultak meg a tervek a Nagytétény-Diósd vasútállomás esetében? Mekkora az itt tapasztalható utasforgalom? Utólagosan is indokoltnak tartják az állomás létrehozását? Milyen költségeket vonzott az állomás megépítése?
