Rendkívüli, hogy hány honfitársunk döntött a végleges elköltözés mellett: a külföldi munkavállalók jelenléte sem elegendő ahhoz, hogy pótolják hiányukat. - Pénzcentrum

2025 elején Magyarországon több mint 255 ezer külföldi élt, és ezek közül tízből négyen aktívan dolgoznak az országban – derül ki a KSH legfrissebb statisztikáiból. A bevándorlók többsége Európából és Ázsiából érkezett, különösen sokan Vietnámból, Ukrajnából és Kínából. Ezzel párhuzamosan 2024-ben több mint 41 ezer magyar döntött úgy, hogy elhagyja az országot, főként Ausztria és Németország irányába, jellemzően a fiatal, munkaképes korosztály tagjai közül.

2025. január 1-jén Magyarországon összesen 255 443 külföldi állampolgár tartózkodott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint. A legtöbben Európa különböző országaiból érkeztek, szám szerint 135 527 fő, míg Ázsiából 99 887 külföldi található az ország területén. Afrikából 11 516, míg Amerikából 7 952 állampolgár él hazánkban. Érdekes megjegyezni, hogy az Európai Unió tagállamaiból származó külföldiek száma 87 962 főt tesz ki, ami azt jelenti, hogy a Magyarországon tartózkodó külföldiek körülbelül 34%-a EU-s polgár.

Az állampolgárság szerinti elemzés alapján a legnagyobb külföldi közösség Németországból származik, számuk eléri a 25 381 főt, ami az összes bevándorló közel 10%-át jelenti. A második helyen a kínai állampolgárok állnak, 24 343 fővel, ami 9,5%-ot képvisel. Őket követik az ukránok, akiknek létszáma 20 458 fő (8%), valamint a vietnámi közösség, amely 17 871 fővel (7%) bővíti a statisztikát. Továbbá, a legnagyobb létszámú európai uniós csoportok között találjuk a szlovákokat, akik 17 124 főt, és a románokat, akik 15 566 főt képviselnek.

A magyarországi nemzetiségi közösségek között az ázsiai országok közül Kína és Vietnam mellett India (7 693 fő), Dél-Korea (5 828 fő) és Törökország (5 626 fő) is jelentős létszámmal képviselteti magát. Az afrikai kontinensről a legnagyobb csoportot Egyiptom (2 093 fő) és Nigéria (1 609 fő) teszi ki. Az amerikai kontinensről pedig az Egyesült Államok (3 144 fő) és Brazília (1 027 fő) lakói a legszámottevőbbek Magyarországon. Emellett kisebb, de fontos közösségeket találunk a japánok (1 663 fő), szerbek (3 304 fő), franciák (3 306 fő) és osztrákok (5 181 fő) körében is.

2025. január 1-jén a KSH adatai szerint 100 643 külföldi állampolgár végzett keresőtevékenységet Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a Magyarországon tartózkodó külföldiek (összesen 255 ezer fő) közel 40 százaléka dolgozik valamilyen formában. A legtöbben Ázsiából érkeztek munkavégzési céllal (50 006 fő), míg Európából 46 477 fő, ezen belül az Európai Unió tagállamaiból 23 594 fő folytat keresőtevékenységet.

A magyarországi munkavállalók között a vietnámi állampolgárok a legnagyobb létszámban képviseltetik magukat, számuk eléri a 13 418 főt, ami az összes külföldi munkavállaló 13 százalékát teszi ki. Őket követik az ukrán munkavállalók, akiknek száma 11 999 fő, majd a románok (9 540 fő), a kínaiak (5 906 fő) és az indiaiak (5 092 fő) következnek a sorban. A tíz legnagyobb küldő ország között szerepel még Dél-Korea (3 707 fő), Szlovákia (3 060 fő), Törökország (2 696 fő), Mongólia (2 578 fő) és Oroszország (2 393 fő).

Az Európai Unió tagállamai közül a legnagyobb létszámú munkavállalói csoport Romániából, Szlovákiából, Olaszországból (1 991 fő) és Németországból (2 061 fő) érkezik. Emellett a francia (1 250 fő), spanyol (764 fő) és lengyel (739 fő) közösségek is jelentős jelenléttel bírnak a hazai munkaerőpiacon. Az ázsiai régióból pedig Vietnám, India és Kína mellett Törökország és Mongólia is kiemelkedő szereplővé vált, ami jól szemlélteti, hogy az ázsiai államok ma már fontos tényezői a magyar munkaerő-állomány sokszínűségének.

A kisebb, de gazdaságilag aktív közösségek között említhetjük az amerikaiakat (2 164 fő), egyiptomiakat (350 fő), pakisztániakat (798 fő) és brazilokat (534 fő). A statisztikák tükrében megfigyelhető, hogy a külföldi munkavállalók döntő többsége ázsiai vagy közép-kelet-európai származású, ami szoros összhangban áll a magyar munkaerőpiac legutóbbi éveiben tapasztalt trendjeivel. E trendek alapján az ipar és a szolgáltatások szektorában egyre inkább felértékelődnek az Ázsiából érkező munkavállalók, akik jelentős mértékben hozzájárulnak a gazdaság fejlődéséhez.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2024-es adatai alapján 41 294 magyar állampolgár döntött a külföldi élet mellett. Ausztria továbbra is a legkedveltebb célállomás, ahol 22 864 ember telepedett le, így a kivándorlók több mint 55 százalékát teszi ki. A második legnagyobb vonzerőt Németország jelenti, ahová 7 887 fő, azaz a kivándorlók 19 százaléka költözött. Az Egyesült Királyság, Hollandia és Svájc viszont kevesebb érdeklődőt vonzott, összesen körülbelül 4 200 főt. Az "Egyéb" kategóriába 6 297 ember tartozik, ami azt jelzi, hogy sokan más, kisebb országokat választottak, mint például a skandináv államok, Írország vagy Észak-Amerika.

A kivándorlás tendenciái szerint a fiatal felnőttek körében tapasztalható a legmagasabb arány. A 20 és 39 év közötti korosztályból több mint 23 ezer ember döntött úgy, hogy elhagyja Magyarországot, ami az összes kivándorló közel 60 százalékát teszi ki. A legnagyobb számú távozó a 30-39 évesek csoportjából kerül ki, számuk 10 426 fő. Őket követi a 25-29 évesek (7 053 fő) és a 20-24 évesek (5 685 fő) kategóriája. E korosztály tagjai jellemzően munkalehetőségek, tanulmányi célok vagy családalapítás miatt választják a külföldi életet.

A 15 és 19 év közöttiek körében 1 340 fiatal döntött a külföldi élet mellett, ami azt jelzi, hogy egyre többen választják a külföldi tanulmányokat, és sokan közülük végleg kint maradnak munkavállalóként. A gyermekkorúak, azaz a 0-14 évesek száma 1 111 fő, ami arra utal, hogy a kivándorlás gyakran családi keretek között zajlik – a szülők általában a gyermekeiket is magukkal viszik.

Az idősebb generációk részvételi aránya jelentősen alacsonyabb: az 50-59 évesek körében 5 702 fő, míg a 60 év felettiek esetében csupán 1 021 fő döntött a külföldi élet mellett. Az utóbbi csoportban általában családegyesítési szándék vagy nyugdíjas hozzátartozók követése áll a háttérben.

A célországok szerinti bontásból jól látszik, hogy az osztrák irány különösen a munkaképes korúakat vonzza: a 25-49 éves korosztályból több mint 15 ezer fő Ausztriába távozott, ami a közelségnek, a nyelvi hasonlóságoknak és a stabil munkalehetőségeknek köszönhető. Németországban is elsősorban a 25-39 évesek vannak jelen, összesen több mint 3 ezer fő, akik jellemzően jól képzett szakemberek.

Az Egyesült Királyságba 2024-ben már viszonylag kevesebben mentek (796 fő), ami a Brexit utáni szigorúbb bevándorlási szabályokkal magyarázható. Ezzel szemben Hollandia és Svájc egyre népszerűbb alternatívaként tűnik fel a fiatalabb korosztály körében, különösen a 20-39 éveseknél.

Összességében a 2024-es statisztikák tükrében a magyar kivándorlás folyamatosan magas szinten stagnál, amelyben a fiatal, aktív korú népesség játszik meghatározó szerepet. A legkeresettebb célországok között Ausztria és Németország továbbra is kiemelkedően népszerű, azonban a magyar diaszpóra egyre színesebb arculatot ölt: mind földrajzi eloszlásában, mind életkor szerinti megoszlásában sokféleség figyelhető meg.