Szijjártó Péter valóban megteheti, hogy kizárja a schengeni övezetből azt a kárpátaljai magyar parancsnokot, aki a Barátság kőolajvezeték ellen irányuló támadást szervezett?

Előfordulhat, hogy egyes tagállamok annyira utálják az Orbán-kormány oroszbarát politikáját, hogy figyelmen kívül hagyják a döntést.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a feszültség tovább növekszik az Orbán-kormány és Ukrajna között. Ennek legújabb fejleménye, hogy Szijjártó Péter, aki az orosz Barátságért kitüntetéssel is büszkélkedhet, kitiltotta Magyarország és a schengeni övezet teljes területéről Bródi Róbertet, a Barátság kőolajvezeték elleni támadást irányító kárpátaljai magyar parancsnokot. Bródi Róbert nemzetközi szinten Robert Brovdiként ismert.

A 24.hu ezzel kapcsolatban megkérdezte Lattmann Tamás nemzetközi jogászt, mennyire valós, hogy az oroszbarát magyar kormány külgazdasági és külügyminisztere az egész schengeni övezetből kitiltson valakit. A szakember úgy válaszolt: "a schengeni rendszer félkész állapotát mutatja, hogy egy tagállam az egész Európai Unióból képes kitiltani egy szövetséges ország elismert katonáját az agresszor elleni támadás miatt."

Lattmann Tamás szerint ugyanakkor bizonytalan helyzet állt elő: "ha egy tagállam kitilt valakit, és leadja a nevét a Schengeni Információs Rendszerbe, akkor a kitiltást az összes schengeni ország látni fogja, és függetlenül a kitiltás indokaitól, elvileg alkalmaznia kell is, mert teljesen automatizált a rendszer. Ezt úgy kell elképzelni, hogy ha Brovdi be akar lépni például a lengyel határnál, akkor villogni fog a piros lámpa a lengyel határőrnél, hogy ezt az embert nem lehet beengedni. Ha a határőr felismeri, vagy Brovdi elmondja, hogy kicsoda ő valójában, akkor lehet, hogy megereszt egy telefont a főnökének, aki gyorsan egyeztet az illetékesekkel arról, hogy figyelmen kívül hagyhatják-e a magyar kitiltást.

Könnyen lehet, hogy ezután beengednék az országba, amivel elvileg megsértik a schengeni jogot, de inkább hoznak egy politikai döntést, mert annyira utálják a magyar kormány oroszbarát politikáját"

- fejtette ki véleményét a nemzetközi jogi szakértő.

A kitiltásról hozott döntés jogi úton is megfellebbezhető, ám érdemes tudni, hogy ez a folyamat rendkívül időigényes lehet, akár évekig is elhúzódhat, mire jogerős döntés születik. Mivel a kitiltás közigazgatási határozatnak minősül, az ellene indított jogorvoslat közigazgatási per keretein belül történik. Amennyiben ez az eljárás nem hoz kedvező eredményt, lehetőség van arra, hogy az ügyet először az Alkotmánybírósághoz, majd pedig a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához terjesszék.

Talán érdemes lenne egy alternatív megközelítést fontolóra venni: a közigazgatási per mellett párhuzamosan előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezni a luxemburgi Európai Bíróságnál. Ez lehetőséget ad arra, hogy tisztázzuk, vajon a kitiltási határozat sérti-e az uniós jogi normákat.

- emelte ki Lattmann Tamás, aki hozzátette, hogy szerinte az Orbán-kormány döntése csupán politikai színjáték.

"A kitiltott személy katonaként azt tette, ami az állama szerint a kötelessége volt, és ezt az államot egyébként a szövetségesi rendszerünk támogatja. Ha ezért ő ellenség, az nem egy jó irány. Ennek ráadásul semmi gyakorlati haszna nincs, viszont nemzetközi feszültséget és vitákat generál" - fogalmazott a szakértő.

Az Orbán-kormány döntése következtében Magyarországról és a schengeni övezetből kitiltották azt a kárpátaljai magyar parancsnokot, aki felelős az ukrán légicsapásokért, amelyek a Barátság kőolajvezetéket érintették. Az ukrán külügyminiszter nyilatkozata szerint Magyarország ezzel a lépéssel a történelem kedvezőtlen oldalára helyezkedett, és az ukrán kormány válaszintézkedéseket tervez Robert Brovdi kitiltása miatt.