Szívelégtelenség esetén a helyzet súlyossá válhat, és gyakran a műtéti beavatkozás jelenti az egyetlen hatékony megoldást.

A szívelégtelenség egy olyan komplex állapot, amely fokozatosan romlik, ha nem kap megfelelő kezelést. Most bemutatjuk a szívelégtelenség különböző stádiumait, hogy jobban megértsük ezt a komoly betegséget!

Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakértő kardiológusa hangsúlyozza, hogy egy jól megtervezett életmód és szakszerű orvosi terápia révén jelentős mértékben növelhetők az életkilátások.

A (pangásos) szívelégtelenség esetén a szívnek nehézséget okoz, hogy megfelelő mennyiségű vért pumpáljon a testbe, a szervezet azonban ezt próbálja kompenzálni. Ennek egyik lehetősége, hogy hormonok segítségével megemeli a pulzust, a másik pedig a vesék fokozott só-, illetve a szervezet vízvisszatartása. A visszatartott víz növeli a keringő vér mennyiségét, és ezáltal javítja a keringést. Ez utóbbi mechanizmusnak köszönhetően az átmeneti teljesítményfokozódást követően a szívelégtelenség súlyosbodása során a folyadékfelesleg kilép a keringésből, és különböző testrészeken gyűlik össze, aminek egyértelmű tünete a duzzanat, az ödéma megjelenése.

A szívelégtelenség gyakran más egészségügyi problémák következményeként jelentkezik, mint például veleszületett szívbetegségek, magas vérnyomás, szívkoszorúér-betegség, szívinfarktus vagy gyulladásos állapotok, amelyek károsítják a szívizmot. Az American Heart Association 2016-os kutatása rámutatott, hogy a szívelégtelenséggel diagnosztizált páciensek körülbelül fele öt évnél hosszabb ideig él a diagnózis felállítása után. A betegség négy különböző stádiumra osztható, mindegyik másfajta prognózissal bír, de a szakszerű orvosi ellátás már a legkorábbi, I. stádiumban is elengedhetetlen. Minél előbb ismerik fel és kezelik a problémát, annál kedvezőbbek a túlélési esélyek. A diagnosztikai folyamat során több eszközt alkalmaznak, mint például a fizikális vizsgálat, a nyugalmi EKG, a szívultrahang, a laboratóriumi vizsgálatok, valamint a terheléses vizsgálat.

Ebben a fázisban általában még nincsenek olyan tünetek, amelyek hátráltatnák a teljesítőképességet, azonban a betegség első jelei már észlelhetőek.

A jelek egyre árnyaltabbá válnak, és a betegek számára a fokozott megterhelés egyre nehezebben elviselhető. Emellett gyakoriak a szívet érintő szövődmények is. Ebben a szakaszban ajánlott a teljesítmény csökkentése és az életmód változtatása.

Ebben az időszakban már rendszeresen jelentkeznek a tünetek, mint például a fáradtság, a légzési nehézségek és a gyakori vizelési inger, amelyek jelentősen befolyásolják a mindennapi életvitelünket.

Ebben a fázisban még a legapróbb tevékenységek is jelentős terhet róhatnak az egyénre, és a tünetek még nyugalmi állapotban is megjelenhetnek. Ilyen esetekben gyakran szükségessé válik a kórházi kezelés.

Bármilyen stádiumban is tart a betegség, az életmódbeli változtatások csökkenteni tudják a tünetek mértékét, javítják az életkilátásokat és az életminőséget. A legfontosabb teendők a megfelelő táplálkozás és a mozgás bevezetése. Táplálkozási szempontból a legfontosabb a túlzott sóbevitel csökkentése, az alkoholfogyasztás minimalizálása, a zsíros, vörös húsok felváltása fehér húsokra és főként halakra. Ha sikerül több zöldséggel és gyümölccsel, kevesebb fehérliszttel és cukorral felépíteni az étrendet, azzal jó eséllyel a túlsúly is redukálható, ami önmagában is megkönnyíti a szív munkáját. Fizikai aktivitás szempontjából fontos a szakszerű felügyelet és iránymutatás, edző, mozgásterapeuta, gyógytornász bevonásával. A szív-érrendszer számára szinte gyógyír a kardiomozgás - szigorúan csak biztonságos mértékben -, jó választás lehet az úszás, a tempós gyaloglás, kocogás, biciklizés.

- Ezen célok eléréséhez az alapos kardiológiai kivizsgálás után tudunk dönteni a szükséges gyógyszerek típusáról, azok megfelelő kombinációjáról. Szóba jöhetnek a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer aktivitását gátló szerek, a béta-blokkolók és a diuretikumok, de természetesen a legoptimálisabb szerek és azok adagolása csakis személyre szabottan választható meg. Súlyos, előrehaladott esetben előfordul, hogy már csak a műtét segíthet. A szívelégtelenséggel élők életkilátásai tehát nagyon sok tényezőtől függenek, hiszen éppúgy fontos, milyen stádiumban tart a betegség, mint az, hogy mikor kezdték el kezelni, milyen betegségek vannak még jelen, milyen életmódot él a beteg, illetve mennyire hatékony az orvos-beteg együttműködés.

Kérjük, gyógyszereit a kezelőorvosa által megadott utasításoknak megfelelően, pontosan szedje. A gyógyszeradagoló doboz, amely a napokat és napszakokat jelöli, hasznos eszköz lehet a gyógyszerek bevételének nyomon követésére. Amennyiben bármilyen rosszabbodásra utaló tünetet észlel, azonnal keresse fel kezelőorvosát. Ne feledje, hogy fontos a napi testsúly ellenőrzése is; ha három napon belül 2 kg-nál nagyobb súlygyarapodást tapasztal, haladéktalanul konzultáljon orvosával.

Fontos, hogy rendszeresen ellenőrizze vérnyomását. Amennyiben alacsony vérnyomás, szédülés vagy a vizeletmennyiség csökkenése lép fel, ne habozzon orvoshoz fordulni. Ugyanez vonatkozik a pulzusszám hirtelen emelkedésére, csökkenésére vagy ritmuszavarokra is. Érdemes csökkenteni a magas sótartalmú ételek fogyasztását. Figyeljen arra, hogy naponta legalább 2 liter folyadékot igyon, súlyos szívelégtelenség esetén pedig 1,5-2 literre korlátozza a bevitelét. Ne feledkezzen meg a Pneumococcus és influenza elleni védőoltásokról, mert ezek jelentősen csökkenthetik a légúti fertőzések kockázatát, amelyek súlyosbíthatják a szívelégtelenséget. Kerülje a hosszú utazásokat, és próbálja elkerülni a magas tengerszint feletti magasságú, párás és meleg helyeket.

Rendszeres, mérsékelt fizikai aktivitás végzése javasolt, mint például a séta, kerékpározás, úszás vagy éppen a kertészkedés. Mielőtt bármilyen új mozgásformát bevezetne az életébe, fontos, hogy konzultáljon kezelőorvosával.

Hagyja maga mögött a dohányzást! Ha elhatározta, hogy véget vet a füstölésnek, látogasson el erre a weboldalra, ahol ingyenes támogatást és tájékoztatást kaphat a legjobb lehetőségekről. Ne habozzon, hívja a zöld számot: 06-80-44-20-44, és lépjen a szabadabb élet felé!

A pitvarok tágulása és a falfeszülés következtében szívelégtelenség esetén pitvarfibrilláció alakulhat ki, amely súlyos következményekkel, például stroke-kal járhat. Emellett a vesék vérellátása csökkenhet, ami a szerv károsodásához vagy végső soron veseelégtelenséghez vezethet. A megnagyobbodott szív vagy a magas vérnyomás szívbillentyű problémák kialakulásához is hozzájárulhat. A máj állapota is romolhat, mivel megduzzadhat és hegesedhet, ami negatívan befolyásolja a működését. Ezen túlmenően, szívelégtelenség esetén megnő a hirtelen halál kockázata is, ami különösen aggasztó.