Valóban hozzájárulna a közbiztonság javulásához, ha éjszaka lezárnák a budapesti aluljárókat?

"Nehogy egyedül menj!" - ez volt az évtizedek óta Budapest belvárosában kolléganőm első tanácsa, amikor néhány napja arról beszélgettünk, meg kellene nézni, tényleg annyira veszélyesek-e éjszaka a fővárosi aluljárók, ahogyan azt a Fidesz érzékelteti. A Fővárosi Közgyűlés ugyanis szerdán megszavazta azt az előterjesztést, amely szerint az aluljárókat éjszakára lezárnák, fenntartásuk pedig az önkormányzattól átkerül a BKV-hoz.

Radics Béla, a Fidesz-KDNP fővárosi képviselője, aggasztó megállapítást tett: "Budapest aluljáróiban a közbiztonság helyzete az elmúlt évek során egyre tarthatatlanabbá vált", különösen éjszaka tapasztalható a probléma. A képviselő két javaslattal állt elő a helyzet javítása érdekében: egyrészt javasolja a szociális munkások és rendészek számának növelését a biztonság fokozása céljából, másrészt pedig azt, hogy a metrók üzemidején kívül zárják le az aluljárókat.

Vitézy Dávid egy módosító javaslattal állt elő, amelyben azt javasolja, hogy a metrómegállók aluljárói teljes mértékben a BKV-hoz kerüljenek. "Ahol az utóbbi években teljes körű átkelési lehetőségek lettek kialakítva, mint például a Blaha Lujza téren, ott a metró üzemidején kívül az aluljárónak gyakorlatilag nincs funkciója. Logikusan a metróállomás részeként, hasonlóan annak belső tereihez, indokolt lenne ezen aluljárók lezárása" - fejtette ki véleményét. A politikus érve az volt, hogy a BKV által felügyelt területek általában jobb állapotban vannak, hiszen a metróperonok jellemzően lényegesen tisztábbak, mint az oda vezető aluljárók.

A javaslat élénk vitára sarkallta a közgyűlés tagjait, elsősorban a Kétfarkú Kutya Párt frakciója szólalt fel a lezárás hajléktalanokra gyakorolt negatív hatása miatt. Döme Zsuzsanna szerint

A javaslat rendkívül elkeserítő, mivel kifejezetten a hajléktalanok és a szegénységben élők sérelmére hat.

Csak akkor tekinthető közbiztonsági problémának, ha az aluljárókon kívül minden más helyszínen nem tapasztalunk hasonló gondokat. Úgy véli, hogy az intézkedésnek csupán annyi "előnye" van, hogy a belváros lakói mentesülnek a problémával való találkozástól.

Ezzel szemben a Fidesz állítja, nem a hajléktalanokról szól a javaslatuk, hanem a "részegekről, drogosokról, és azokról, akik szerint az aluljáró illemhely". Utóbbi problémán mondjuk sokat segíthetne a nyilvános mosdók telepítése, nyári statisztikánk szerint a főváros fenntartásában mindössze 81 WC működött Budapest 23 kerületében.

Baranyi Krisztina, a kilencedik kerület polgármestere, különös hangsúlyt fektetett arra, hogy a rendőrségi statisztikák tükrében a bűncselekmények száma folyamatosan csökken. Ebből következően, a közbiztonság javulására alapozva, az előterjesztés nem található megalapozottnak.

Amikor a közbiztonság kérdésére nem csupán statisztikai adatokként tekintünk, világossá válik, hogy az aluljárókkal kapcsolatban bőven van még mit javítani. Az, hogy mennyire érezzük biztonságosnak egy közterületet, nagymértékben szubjektív megítélés kérdése, és nem mindig áll összhangban a valós biztonsági helyzettel. Ezeket a szempontokat azonban érdemes figyelembe venni a tervezési folyamat során is. Dallos Endre, a Biztonságos és Élhető Városokért Egyesület elnöke erről beszélt egy két hónappal ezelőtti panelbeszélgetésen, ahol konkrét példaként említette a Rómaifürdőnél található aluljárót.

"Amennyiben száz embert megkérdeznénk arról, milyen érzéseik vannak az [ott] való áthaladás során, valószínűleg mindannyian a kényelmetlenségükről számolnának be. Érdekes módon azonban a statisztikai adatok azt mutatják, hogy ott még egyetlen bűncselekmény sem történt" - osztotta meg véleményét a szakértő.

Az a feszültség, ami a biztonságérzet és a valós védelem között feszül, számunkra is kézzelfoghatóvá vált, amikor késő délután, sőt, a metró zárása után bejártuk a különböző aluljárókat. Kifejezetten arra figyeltünk, hogy érezzük-e, van-e okunk aggodalomra, miközben átkelünk ezeken a földalatti átjárókon.

Meglepetten tapasztaltam, hogy vajon létezhet-e olyan egyén, aki a Nyugati téri aluljáróban, különösen a késő esti órákban, kifejezetten jól érzi magát. Egy átlagos hétköznap estéjén, éjfél körül tett sétánk során azonban a legnagyobb kihívást a zárásra készülő gyorsbüféből áradó, intenzív használtolaj szag jelentette. Az aluljáró szinte üres volt, járókelők alig bukkantak fel, "részeg vagy drogos" személyek pedig még véletlenül sem fordultak meg errefelé. Egyedül egy hajléktalannal találkoztunk, ami meglepő volt, hiszen a november végi viszonylag enyhe időjárás miatt, a hőmérséklet 7 fok körüli volt.

A Blaha Lujza téren egészen eltérő volt a légkör. Bár az aluljárón zavartalanul átsétáltunk, és nem ért minket semmiféle kellemetlenség, a tér nyújtotta látvány éjszaka és kora este már más képet festett. Itt találkoztunk olyan személyekkel, akik agresszív fellépésükkel igencsak megnehezítették a nyugodt közlekedést.

Szakmai szervezetek becslései szerint a hajléktalan emberek száma Magyarországon meghaladja a tízezret. Tavaly télen 213 ember vesztette életét a hideg miatt az utcán, és az idei évben is már legalább 11 áldozatot követeltek az éjszakai fagyok, ahogyan azt a Magyar Szociális Fórum legutóbbi tájékoztatójában olvashatjuk.

Erre hívta fel a figyelmet a Tisza Párt is, Balogh Balázs képviselőjük szerint ízléstelen az előterjesztés időzítése. A fagyok beálltával várhatóan többen keresnek majd menedéket a valamivel melegebb, szélvédett aluljárókban, ez a szempont néhány évvel ezelőtt még a Fidesznek is eszébe jutott.

"Amikor a hőmérséklet a mínuszokba süllyed, az egy különleges szituáció" - fogalmazott Tarlós István 2018 novemberében, amikor nyilvánosságra került a tervezet az aluljárók lezárásáról, néhány héttel azután, hogy a kormány elrendelte az életvitelszerű közterületi tartózkodás tilalmát.

"Egy közlekedőedényhez hasonlítható a helyzet: bármennyire is próbálkozunk egyes lyukak betömésével, a probléma továbbra is átfolyik a következő helyszínre" - fogalmazott egy szakember, aki a hajléktalanellátás területén dolgozik, lapunknak adott interjújában. Emlékeztetett arra, hogy a korábbi intézkedések, amelyek a helyzet kezelésére irányultak, gyakran megrekedtek, mivel a szükséges beruházásokat túlságosan költségesnek találták. Hozzátette, hogy amíg az összes aluljárót nem zárják le, a nyitva maradó helyekben várhatóan csak nőni fog a hajléktalanok száma.