Évtizedek óta fennálló kihívás: a háziorvosoknak egy hátsón négy vagy akár öt lovat is meg kell ülnie.

A tartósan betöltetlen praxisok száma folyamatosan emelkedik, és a helyzet aggasztó: a tíz évvel ezelőtti adatokhoz képest ma már négyszer annyi körzetet látnak el háziorvosok helyettesítéssel. Évtizedek óta fennálló problémát jelent a nyári szabadságok megszervezése is. Sok orvos ilyenkor néha négy-öt kolléga munkáját is elvállalja, csupán azért, hogy egy kis pihenőt tudjanak beiktatni. Ennek ellenére akadnak olyanok is, akiknek a munkájuk miatt 3-4 napnál hosszabb távollét nem lehetséges. Ezt osztotta meg az Indexnek Mangó Gabriella, a gyöngyösi praxis háziorvosa.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2024-es adatai alapján Magyarországon 5469 háziorvos és házi gyermekorvos dolgozik, akik átlagosan körülbelül 1744 beteget látnak el. Az utolsó évtizedben azonban a praxisok száma közel ezerrel csökkent, miközben az egy főre jutó betegszám 200-mal nőtt. Az üres praxisok aránya drámaian megnövekedett, jelenleg már 1005 betöltetlen helyet tartanak nyilván.

„Tedd egyedivé a szövegedet!” – javasolta Mangó Gabriella. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) júliusi statisztikái szerint a vármegyék közül Borsod-Abaúj-Zemplén áll az élen, 99 betöltetlen körzetével. Ezt követi Budapest 94 üres praxissal, valamint Pest megye, ahol 73 orvos hiányzik. Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyékben pedig 58, illetve 56 orvos posztja vár betöltésre.

A gyöngyösi háziorvos beszámolója rávilágított, hogy a nehezen ellátható körzetek száma folyamatosan nő, és ezekben a területekben nehezen található háziorvos. Az OKFŐ által közzétett statisztikák szerint már 16 praxis üresedett meg 2004 óta, ami komoly problémát jelent az egészségügyi ellátás szempontjából. A NEAK nyilvántartása alapján a betegforgalom is jelentős eltéréseket mutat; a legkisebb körzetben mindössze 166, míg a legnagyobb lélekszámú területen 4402 beteg vár ellátásra. Takács Péter egészségügyi államtitkár az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának korábbi ülésén megjegyezte, hogy a körzetek struktúrája még a 80-as és 90-es években alakult ki, pedig azóta a népesség száma közel egy millióval csökkent. Bejelentette, hogy a degressziós sávot módosítani fogják, minimum 1800-2000 főre, ami akár 2500-ra is emelhető. A tervek szerint a körzethatárok demográfiai változásokhoz való igazítása 2028-ig fog megvalósulni.

A háziorvosok mindennapi munkája során naponta átlagosan 50 pácienst látnak el, ami azt eredményezi, hogy egy-egy betegre csupán körülbelül 10 perc jut. Az őszi és téli hónapokban azonban a helyzet még feszítetté válik: ilyenkor a rendelőkben napi szinten akár 80 ember is megfordul, ami jelentősen megnöveli a terhelést az orvosok számára.

A fiatalok körében nem éppen népszerű ez a szakterület, hiszen a háziorvosokra nehezedő terhek és a szakmai elismerés között finoman szólva sincs összhang. Ráadásul az alapfinanszírozás mértéke is alacsonyabb az elvárt indikátorok tükrében.

„A helyzet egyre aggasztóbb” – nyilatkozta az Indexnek Mangó Gabriella, a három évtizedes tapasztalattal rendelkező háziorvos, aki Gyöngyösön két körzetet is ellátott, összesen 2500 beteggel. A doktornő kiemelte, hogy ezen a nyáron még kevesebb háziorvos dolgozik, holott a területen már eddig is súlyos humánerőforrás-hiány volt. „Ha ez a tendencia folytatódik, olyan kiszámíthatatlan helyzetekkel nézhetünk szembe, amelyek már most is aggasztanak” – figyelmeztetett. Az alapfinanszírozás csökkenését és az ügyeleti rendszerbe való kényszerítést emelte ki a problémák hátterében.

Egy kész szerződést kellett aláírniuk, az esti túlmunkát pedig a 70 év feletti háziorvosok fizikailag nem tudják vállalni, sokan inkább a nyugdíjat választják

- közölte a kollégák visszajelzései alapján a gyöngyösi rendelő üzemeltetője. Az ügyeleti idő utáni szabadnapot a kollégák hiánya miatt becslése szerint az ország 90 százalékában nem tudják kivenni. Arra is kitért, hogy a fiatalok nyelvtudásukkal már könnyen találnak jobbnál jobb ajánlatokat a területen szintén erőforráshiánnyal küzdő Nyugat-Európában.

Az orvos véleménye szerint a teljesítménypontokhoz kapcsolódó juttatások nem igazán motiválóak számukra, és több problémát is felvetnek:

"Az alapellátásban sok feladatot át tudnának venni a háziorvosok, de ehhez bővíteni kellene az eszközpark-finanszírozást" - fűzte hozzá a háziorvos. Megemlítette, hogy a kompetenciabővítésnek megfelelően az ultrahang-vizsgálatokat, a diabetológiai utógondozást, azonban a licencek hiányoznak még ehhez, miközben az egyetemen kaptak erre vonatkozó oktatás.

A háziorvosok a saját gazdasági társaságuk révén egyedi szerződéseket kötnek a finanszírozó NEAK-kal, valamint a helyi önkormányzattal is. Minden praxisban kötelező legalább egy orvost alkalmazni, aki felelős a helyettesítés megszervezéséért is, hogy a betöltetlen körzetek betegei sem maradjanak ellátatlanul.

Előfordult, hogy a szabadságom alatt két különböző körzetben összesen hat orvost kellett pótolnom.

Mangó Gabriella felidézte, hogy a doktornők között mindig is fontos volt a kölcsönös segítés, hogy lehetőségük legyen üdülni. "Környékbeli kollégákat kellett megkérnünk, mivel azok, akik nagy számú praxist kezelnek, gyakran nem tudják ezt megoldani" - tette hozzá. "Huszonnégy évvel ezelőtt, amikor kétoldali tüdőgyulladással küzdöttem, a terhességem utolsó hetéig dolgoztam. Hiába volt a településen négy háziorvos, egyikük sem tudott helyettesíteni, végül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből kellett szakembert hívni, hogy egy hónapig pótolni tudjon" - mesélte nosztalgikusan. Megemlítette, hogy egy 70 éves férfi kollégájuk éppen akkor kapott szívinfarktust, amikor négy praxist kellett ellátnia egy héten belül.

Mangó Gabriella szerint az utóbbi hat év során a NEAK-finanszírozás alig változott, ami éppen elegendő ahhoz, hogy fedezze a működési költségeket, beleértve az állandó orvosok és nővérek bérét, valamint a rezsiköltségeket.

A helyettesítésre ezért pluszforrást kellene biztosítania az egészségbiztosítási alapkezelőnek

- hangsúlyozta. A szakember véleménye szerint a közeli kórházak belgyógyászati szakrendelései a szabadságolások idején könnyen áthidalhatnák az alapellátás időszakos hiányait. Egy nyári diszpécserszolgálat létrehozásával pedig hatékonyan válaszolhatnának a családorvosi konzultációra váró betegek kérdéseire. "Évek óta úgy megyek szabadságra, hogy bármikor elérhető vagyok, mert nem szeretném a helyettesítő kollégákat túlzottan megterhelni, de így a pihenésem sosem teljes" - fejtette ki a doktornő.

A gyerekorvosok helyzete rendkívül nehéz, hiszen Magyarországon csupán 1400 gyermekorvos dolgozik az alapellátásban, akik közül csak azok tudják egymást helyettesíteni, akik rendelkeznek a megfelelő szakvizsgával. Mangó Gabriella véleménye szerint a vegyes körzetben tevékenykedő háziorvosok, valamint az iskolaorvosi feladatokat ellátó orvosok is alkalmasak lennének a helyettesítésre. "Ugyanakkor ehhez elengedhetetlen egy külön gyermekorvosi szakvizsga, a vegyes szakvizsga nem elegendő, ráadásul a nyári helyettesítésben a hónapokkal a vizsga előtt álló rezidensek sem vehetnek részt" - tette hozzá. A gyermekorvosok átlagéletkora 60 év körüli, és évente mindössze 10 fiatal érkezik a szakmába, ami tovább súlyosbítja a humánerőforrás-hiányt. A háziorvos szerint a kórházak gyerekosztályai is segíthetnének a szabadságok idején az alapellátás fenntartásában.

A családorvos ugyanakkor hangsúlyozta, a szakmában eltöltött három évtized alatt mindig is nehézséget okozott a nyári helyettesítések megoldása.

Nem hallottam arról, hogy valaki alapellátás nélkül maradt volna, de ez gyakran azt jelentette, hogy a háziorvos alig tudott szabadságra menni, vagy saját zsebéből kellett fedeznie a helyettesítést.

- hangsúlyozta a doktornő, hozzáfűzve: a vidéki kis településeken ez a jelenség még komolyabb kihívások elé állítja a lakosságot.