Trashkarácsony - Nagykarácsony: Ünnepi zenei káosz a magyar popszíntérről A Trashkarácsony fogalma a karácsonyi dalok szürreális és szórakoztató világát idézi fel, ahol a hagyományos ünnepi melódiák találkoznak a popkultúra zűrzavarával. Az ilyen dalok n

A karácsony a szeretet ünnepe, amely papíron mindannyiunk szívét megérinti. Ugyanakkor egyes előadók számára ez az időszak nem csupán a családi összejövetelek és az ajándékozás ideje, hanem paradox módon a "zenei garázdaság" újraértelmezésének is. Nézzük meg néhány figyelemre méltó esetet a hazai zenei palettán, ahol a hagyományos karácsonyi dallamok mellett a művészek eltértek az elvárt normáktól!

A Hungária és a Dolly Roll Szaxi Maxija 2006-ban elérkezettnek látta az időt, hogy önálló karácsonyi ajándékkal lepje meg rajongóit, igaz, ez leginkább egy ünnepi csomagból előugró rugós bokszkesztyűre hajazott. Az ominózus dalt mellesleg Ami jó, az jó című lemezén jelentette meg, félreérthetetlen jelét adva ezáltal az önirónia erényének. Így aztán mi is békülékenyebben viszonyulunk a produkcióhoz, és nem adunk hangot abbéli vágyainknak, hogy hatására három liter tömény rumpuncsot szürcsölgessünk el agyhártyán keresztül. Pedig ezt már a pusz-pusz-pusz-pusz refrén is bőven indokolttá tenné.

Az Apostol zenekar emlékeinkben úgy él, mint az élő példa arra, hogy a fájdalmas idegbecsípődés és reuma is találhat szavakat a zenében. Talán éppen ezért döntöttek úgy, hogy egy karácsonyi gyerekdal feldolgozásával próbálnak egy kis vidámságot csempészni a hangulatba, kihasználva Meződi József frontember különleges vonásait, aki nemcsak ZZ Top Billy Gibbons-ával, hanem egy lappföldi hírességgel is osztozik bizonyos külső jegyekben. E törekvés nem volt hiábavaló: a produkció egyszerre megőrzi az autentikus gyökereket és bátor újítást hoz, mint egy gőzölgő, illatos bejgli, amely TNT-vel van fűszerezve.

Ha van olyan ünnep, ahol a giccs és a pompa szabadon táncolhat, az kétségkívül a karácsony. Éppen ezért érthetetlen, hogy a magyar pop zene színes és szőrös varázslója, Kozso eddig miért tartózkodott attól, hogy a szeretet ünnepének szellemét magáévá tegye. Tavalyi slágerével azonban végre eltüntette a hiányérzetünket, amikor télapónak beöltözve, egy hatalmas tejszínhab-tartályt öntött a karácsonyi mézeskalácsra, amit végül egy édes, cukros szívvel koronázott meg. (Eközben szemtanúk elmondása szerint George Michael sírjából olyan hangok hallatszottak, mint egy tasmán ördög keserves vonyítása.)

A szívem hevesen kalapál, ma ő lesz a ritmusom varázsa.

A sor, amelynek hatására fiatal korunkban jobban megsebeztek minket, mint Mike Tyson 58 évesen a hasprésgépen, most újra felbukkant. Ezúttal azonban a magyar popzene Bonnie és Clyde-ja elkerülte a megfejthetetlen rejtélyeket, és sokkal inkább betekintést engedett magánéletébe egy érthetőbb formában. A pocaklakók és a csimotázó momzilla-manírok azonban önmagukban nem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy kollektív rémületet keltsenek, ezért mindezt egy ünnepi díszdobozba csomagolva tálalták elénk. Mi viszont sokkal inkább örültünk volna egy elcsent alkatrésznek a 4-es számú csernobili reaktorból, mint ennek a fura ajándéknak.

Bár mennyire is imádtuk a józsefvárosi Elvist, be kell vallanunk, hogy néha a dadaista művészet határvonalán egyensúlyozott, és nem is kellett messzire mennie érte. Kiváló példa erre a Könnyűbúvár lány, a Kifestem a szobádat, vagy az a dal, ahol Laci bácsi Casio-stílusú umcacca ritmusra énekli a karácsonyi étkezés fogásait. Ráadásul ő az egyetlen, aki megemlíti a betlehemi születéstörténetet, mintha nem is érdekelné, hogy Szent József egy partvisnyéllel próbálta volna eltávolítani a három királyt, ha azok hasonló zenei kísérletre vetemednek.