"Túszok kerültek a középpontba" - Trump beiktatása után azonnal kegyelmet adott a Capitolium ostromlóinak.
Régi ígéretét teljesítve, beiktatása után Donald Trump elnöki kegyelmet biztosított a 2021. január 6-i Capitolium ostromában részt vevő személyeknek, egy hatalmas rendeleti intézkedés részeként. A döntése összesen 730 elítéltet érint, míg további 700 eset még folyamatban van.
Donald Trump, aki sikeresen túljutott a közjogi felelősségre vonáson (impeachment), büntetőjogi vádakon, valamint két merényletkísérleten is, hétfőn ünnepélyes keretek között lépett be a Fehér Házba mint az Egyesült Államok 47. elnöke. Az esemény során elhangzott beszédének legfontosabb pontjairól itt található összefoglaló.
Bár beiktatási beszédében nem tért ki rá, a már az első napon aláírt számos elnöki rendelet egyike az volt, hogy - ahogy azt 2024-es elnökválasztási kampányában többször is megígérte - kegyelmet adott azoknak a lázadóknak, akik 2021. január 6-án megrohamozták a washingtoni törvényhozás, a Capitolium épületét, hogy megakadályozzák a szerintük elcsalt választáson győztes Joe Biden hatalomra kerülését. Trump szerint ezek az emberek "túszok voltak".
A hétfő késő esti órákban aláírt elnöki kegyelem 730 olyan személyt érint, akik különféle támadások miatt lettek elítélve, továbbá 700 másik embert is, akik még nem álltak bíróság előtt. A kegyelem részét képezi a szélsőjobboldali Proud Boys és Oath Keepers csoportok 14 tagjának büntetésének felülvizsgálata is, akik felbujtó összeesküvés vádjával néztek szembe. Ezen szélsőségesek az ostrom alatt Mike Pence akkori alelnök és Nancy Pelosi volt házelnök meggyilkolásával kapcsolatban is kifejezték fenyegetéseiket.
Az Egyesült Államokban sokak számára aggasztó jelenségként jelenik meg az elnöki kegyelem, mivel attól tartanak, hogy ez milyen üzenetet hordoz az elnöki döntéshozatal kapcsán. Különösen a januári események, amelyek során a Proud Boys és az Oath Keepers nevű szélsőjobboldali csoportok tagjai megpróbálták megakasztani a demokratikus folyamatokat, éles vitákat generálnak. E csoportok tevékenységei nem csupán a 2020-as választások eredményének megkérdőjelezésére irányultak, hanem a demokratikus értékek megóvását is veszélyeztették.
A Capitolium ostromlói közül sokan fegyverkeztek fel, egyesek Molotov-koktéllal is készültek, míg mások álarc mögé rejtették arcukat, és rohamfelszerelésbe bújtak. A zavargás során több mint 140 rendőrtiszt szenvedett sérüléseket baseballütőkkel, zászlórudakkal, vegyi spray-kkel és sokkolókkal. Az esemény tragikus következményeként öten vesztették életüket.
A támogatói felbujtásával vádolt Trump azonban a választási kampány során bagatellizálta az eseményeket. "Csodálatos napról", a "szeretet és a béke napjáról" és "hazafiakról" beszélt, akik "nulla fenyegetést" jelentettek.
Az elnöki kegyelem körüli felhajtás nem véletlen, hiszen szoros összefüggésben áll Trump 2020-as választási eredmények megkérdőjelezésére tett kísérletével. A nemrégiben nyilvánosságra hozott jelentés, amelyet Jack Smith, a különleges ügyész készített, szintén hozzájárult a feszültséghez. Smith arra a következtetésre jutott, hogy ha Trumpot nem választják újra a tavaly novemberi választásokon, akkor valószínű, hogy elítélték volna. Ez a helyzet különösen felkeltette a közvélemény figyelmét, és számos indulatot váltott ki.
"A Trump úr által megvalósított minden bűnös törekvés szignifikáns vonása a megtévesztés alkalmazása volt – beleértve a választási csalásról szóló, szándékosan hamis állításokat is. A rendelkezésre álló bizonyítékok azt jelzik, hogy Trump úr ezeket a hazugságokat fegyverként használta fel annak érdekében, hogy aláássa egy olyan kormányzati funkciót, amely az Egyesült Államok demokratikus rendszerének alapkövét képezi."
