A cukormaffia készen áll a cselekvésre, és már csak egy ugrás választja el őket a következő nagy dobástól.
Az első számú édesítőnk ára az utóbbi három évben nagyon felszökött, a környező országok között nálunk a legmagasabb. Mégis, legyen születésnap vagy bármilyen más alkalom, ajándékként elsőnek valamilyen bonbon jut az eszünkbe. Még mindig az ünnepekhez kötődik tehát az ellenállhatatlan édes íz, jóllehet, ma már szinte minden élelmiszeripari termék tartalmaz valamennyi cukrot, nem beszélve a gyümölcsökről és zöldségekről. A jólét és a fogyasztói társadalom pedig egyenesen piedesztálra emelte ezt a függőséget okozó alapanyagot, amelynek a karácsony a főszezonja.
Száz évvel ezelőtt a társadalom jelentős része nem engedhette meg magának, hogy rendszeresen édességet vásároljon. „De szeretnék gazdag lenni, öt forintért Kuglert venni!” – fogalmazott József Attila. A háziasszonyok szoros figyelemmel őrizték az éléskamra kulcsát, attól tartva, hogy valaki megszegi a szabályokat és kifosztja a cukrosüvegeket, a befőtteket vagy az aszalt gyümölcsöket. Még a tehetős polgárság körében is ritkaságnak számított a napi csokoládéfogyasztás. Egy habos kakaós kalácsos uzsonna, amely ma már egy óvodás étkezés része, akkoriban egy elegáns délutáni vendéglátás csúcspontjának számított.
Az elmúlt időszakban a fogyasztói szokások drámai változásokon mentek keresztül, hiszen manapság már a legkisebb szupermarketben is elképesztő mennyiségű és változatos édesség található. A Mikulás időszakában megjelenik a csokoládék iránti őrület, amely lassan már annyira természetessé válik, hogy a gyerekek alig értékelik a drága kis figurákat, amelyek egykor nagy népszerűségnek örvendtek. Ezzel párhuzamosan a kézműves csokoládék, az ínycsiklandó szaloncukrok, a mesteri torták és a különleges bejglik forradalma bontogatta szárnyait. A hazai piacon a legnagyobb nemzetközi édesipari márkák uralkodnak, miközben a rendszerváltás utáni privatizáció következtében félig lepusztult, egykor rangos üzemek is próbálnak helytállni a megváltozott piaci viszonyok között.
A cukor fogyasztása körüli viták nem újak, hiszen sokan tudják, hogy a túlzott mennyiség hizlalhat, de az is egyértelmű, hogy a szervezetnek szüksége van rá, természetesen egyénfüggő módon és mennyiségben. A cukor nemcsak energiaforrást biztosít, hanem az agy által igényelt glükózt is előállítja, ami kedvezően hat idegrendszerünkre, sőt, még a hangulatunkat is javítja – ezt szakemberek is megerősítik. Amikor a boldogság hormonok, mint az endorfin, felszabadulnak, nem meglepő, hogy a magyar nyelvben a szeretteinket gyakran "édesem"-nek nevezünk. Ez a kifejezés is egyfajta érzelmi köteléket tükröz, hiszen a cukor édes íze sokszor összekapcsolódik az élet örömeivel.
Kétségkívül hatékonyan segít a fáradtság leküzdésében, és sportolás vagy nehéz fizikai aktivitás közben energiát biztosít. Mindenki tisztában van azzal, hogy a kalóriafölösleg a testben zsír formájában halmozódik fel. Vannak, akik bármennyi csokoládét elmajszolhatnak anélkül, hogy híznának, de ne ebből a szempontból közelítsünk a problémához. A valóság az, hogy az elhízás manapság népbetegségnek számít: Magyarországon körülbelül egymillió ember küzd túlsúllyal vagy elhízással, és sajnos ez a helyzet már a kisgyerekek jelentős részére is igaz. Éppen ezért az ünnepi időszakban érdemes lenne egy kis mértékletességet gyakorolni.
A szaloncukor vásárlásának szokásai már érzékelhetően megváltoztak, főként a mostani megugró árak következtében. Ma már sok család nem a karácsonyfára akasztja ezeket a finomságokat, hanem elegáns tálakban kínálja őket, hiszen a választék mára valóban színes és változatos lett. Míg negyven évvel ezelőtt szinte kilószámra vásároltuk ezt a klasszikus, és akkoriban megfizethető karácsonyi csemegét, ma inkább díszes csomagolású termékeket választunk, tudomásul véve, hogy az igazi érték már nem csupán az íz, hanem a külcsín is, amelyért sokszor mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk.
Miközben egyre többen nem tesznek cukrot a kávéba, csak light üdítőket isznak, még a lekvár eltevésénél is cukorpótlót használnak, karácsonykor nem tudnak ellenállni az édesség-túlkínálatnak, sem otthon, sem vendégségben. Szinte lehetetlen is. Ráadásul ma sütni nem egyfajta konyhai robot sok nő - és férfi - számára, hanem hobbi, kiteljesedés, önmegvalósítás, melynek eredményét, teljesen mindegy, hogy az milyen, azonnal fel kell tenni a Facebookra.
Egy szakmai folyóiratban megjelent elemzés rávilágít, hogy a XXI. századi cukormaffia bizonyos értelemben párhuzamba állítható a gyógyszeripari óriásokkal és a drogkartellekkel. Az élelmiszeripar egyik alapvető összetevőjeként hatalmas profitot termel, miközben komoly függőséget is okoz. Az emberi természet részben felelős ezért a jelenségért: már a csecsemők is élvezettel fogyasztják az édes anyatejet, amely valójában nem annyira édes, mint a későbbiekben bevezetett tápszerek. A bébiételek tudatosan mentesek a fűszerezéstől és cukortól, hogy elkerüljék a korai só- és cukorfüggőség kialakulását. Sajnos azonban, ahogy a gyermekek nőnek, gyakran elkerülhetetlen, hogy a csokoládé jutalomként való megjelenése miatt kialakuljon ez a szokás. Érdemes előre figyelmeztetni a rokonokat, hogy kerüljék ezt a megoldást, és segíteni a kicsiket abban, hogy egészségesebb alternatívákat válasszanak.
Karácsonykor a túlzott édességfogyasztás elkerülésére számos kreatív megoldás kínálkozik, míg hétköznapokon a cukorbevitel csökkentése is könnyen megvalósítható. Érdemes a karácsonyi időszakot egy kis tervezéssel megspékelni: készíthetünk például egészséges alternatívákat a klasszikus édességek helyett, mint a gyümölcsökből készült finomságok vagy a mézeskalács, amelyet kevesebb cukorral is ízesíthetünk. A gyerekek édesség iránti vonzalma ismeretes, és sok családban már a karácsony előtti időszakban elindul a szaloncukor „fogyasztási verseny”, hiszen mire elérkezik az ünnep, sok esetben már megunták a megszokott édességeket. Érdekes megfigyelni, hogy míg régen csak az ünnep napján került a fa alá a titokban beszerzett szaloncukor, ma már november elején elkezdik árusítani a boltokban. A hagyományok mellett érdemes figyelmet szentelni az egészségünkre is. Cukorbetegek számára különösen fontos, hogy tudatosan válasszanak édességeket, és akár diétás változatokat is kipróbáljanak. Így a karácsony varázsa megmarad, miközben az egészségi állapotunkra is ügyelünk.
Ha esetleg felhalmozódna az ünnepi ajándékba kapott csokoládé, érdemes elgondolkodni, hogy mit tegyünk vele. Ajándékozhatjuk másoknak, vagy akár saját kezűleg készíthetünk belőle finom édességeket. Remek alapanyag lehet reggeli italokhoz, ha tejjel keverjük, de pudingporral vegyítve is ínycsiklandó pudingot varázsolhatunk belőle. A forró csokoládé is egy remek alternatíva, különösen a hideg hónapokban, míg nyáron fagyikészítéshez is tökéletes alapot adhat. Érdekes, hogy néhány fejlett nyugati országban elterjedt az a szokás, hogy a gyerekek csak egyetlen napon fogyaszthatnak édességet a héten – ez valószínűleg a fogak egészségét is szolgálja.
Ha mégis odavagyunk az édes ízért, cukor helyett olykor használjunk - valódi, magyar - mézet. Bár ebben ugyanannyi kalória van, de tápanyagban, vitaminban és ásványi anyagban a méz gazdagabb, immunerősítő és más gyógyhatása közismert. Ma már egész évben lehet szinte mindenféle gyümölcsöt kapni, igaz, ezek meg mesterségesen érleltek és kezeltek, és ezer kilométerről hozzák őket - de cukrot kevesebbet tartalmaznak. Az aszalt gyümölcsök viszont sokat. De még mindig egészségesebb nassnak tartják, mint a csokoládét.
Az ízesített és aromás joghurtok gyakran rejtett cukrokat rejtegetnek, amelyek nem mindig nyilvánvalóak. Érdemes inkább saját magunk ízesíteni a boltban vásárolt joghurtokat: télen akár mélyhűtött gyümölcsökkel, akár különböző granulátumokkal – bár ezek is cukrozottak lehetnek. Az „epres joghurtok” között sok esetben csupán egy százaléknyi igazi eper található, míg a többi összetevő legtöbbször faforgácsra emlékeztető aromákból és céklaléből áll. A müzlik, cukrozott üdítők, valamint a boltban kapható tejszínes fagylaltok, jégkrémek és parfék szintén jelentős cukor- és kalóriatartalommal bírnak. A bolti pudingok esetében pedig a vegyi anyagok aránya is aggasztó lehet.
A feldolgozott élelmiszerek többsége tele van mesterséges édesítőszerekkel, mivel ezek gyakran olcsóbb alternatívát jelentenek a cukornál. Ennek eredményeként a gyártók bőségesen alkalmazzák őket üdítőitalokban, édességekben, rágókban és különféle ízesítőkben. Érdekes megfigyelni, hogy azok, akik rendszeresen használnak cukorpótlókat, gyakran nem tapasztalnak jelentős fogyást, sőt néha még híznak is. Ennek hátterében az állhat, hogy sok édes ízű terméket fogyasztanak, amelyek valójában magas kalóriatartalommal bírnak, így könnyen elérhetik a kalóriatúllépést.
