Valójában mekkora támogatást nyújt az adósoknak a kamatstop, amely miatt a bankok Alkotmánybírósághoz fordultak?

Jelenleg körülbelül 286 ezer szerződést véd a kamatstop, összesen 1200 milliárd forint értékben, attól, hogy a törlesztőrészletek emelkedjenek. De vajon mekkora mértékben növekednének a hitelkamatok, ha a kormány úgy döntene, hogy feloldja a 2022 óta érvényben lévő intézkedést? Továbbá, mennyire fair ez a lépés a piaci környezet és a hitelfelvevők szempontjából?

Az utóbbi napokban napvilágot látott, hogy bizonyos bankok az Alkotmánybírósághoz fordulnak a kamatstop intézkedése miatt. A Bankszövetség hivatalos nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a kamatstop rendelet, valamint annak meghosszabbítása alkotmányos alapok nélkül, utólagosan avatkozik be a magánjogi viszonyokba. Az ilyen beavatkozás pedig szerintük szükségtelen és aránytalan. Ennek következtében a Magyar Bankszövetség több tagja, köztük az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt., az Erste Bank Hungary Zrt., a K&H Bank Zrt. és a Raiffeisen Bank Zrt. arra kérik az Alkotmánybíróságot, hogy nyilvánítsa ki a kamatstop rendelkezések, valamint azok meghosszabbításának Alaptörvénybe ütközését.

Elvileg a kamatstop 2025. június 30-án ér véget, azonban a múltban már többször is meghosszabbították ezt az intézkedést. A bankok aggódnak, hogy most is hasonló forgatókönyv valósulhat meg.

A kamatstop intézkedését 2022 januárjában vezették be, reagálva az akkor tapasztalható, folyamatosan növekvő inflációra és a kamatok emelkedésére. Kezdetben ez a szabályozás a legfeljebb egy évig fix kamatozású lakáshitelekre vonatkozott, azonban 2022 novemberében a hatóságok úgy döntöttek, hogy kiterjesztik a programot a 3, 4 és 5 évig fix kamatozású jelzáloghitelekre is, hogy még szélesebb körben támogassák a lakosságot a pénzügyi terhek enyhítésében.

Jelenleg mintegy 286 ezer szerződést összesen 1200 milliárd forint összegben véd a rendelet a magasabb kamatoktól.

Mégis miként működik a kamatstop? A lényeg az, hogy a szóban forgó kölcsönök esetében, amikor elérkezik a kamatforduló, a hitelre vonatkozó új kamat nem a szerződésben megállapított, illetve az aktuális piaci viszonyoknak megfelelő szinten alakul, hanem ennél kedvezőbb feltételekkel kerül megállapításra.

A Bankmonitor szakértői egy érdekes példán keresztül mutatják be, hogyan befolyásolja a kamatstop a lakáshitelek költségeit. Egy olyan lakáshitelt vizsgálnak, amelynek kamata háromhavonta változik, és a módosítás a háromhavonta frissülő BUBOR értékén alapul. Jelen esetben a hitel kamata a BUBOR aktuális értékén felül egy 3%-os fix felárral nő. Jelenleg a háromhavonta frissülő BUBOR 6,50%-ot mutatna, ami a kölcsön normál kamata esetén 9,50%-ot eredményezne. Azonban a kamatstop miatt a kölcsön kamata nem a jelenlegi BUBOR értékén alapul, hanem a 2021. október 27-én érvényes, 2,02%-os értékből kell kiindulni. Ezt a felárat hozzáadva a kölcsön kamata 5,02%-ra csökken. Ennek eredményeként a kamatstop következtében a hitel kamata 4,48 százalékponttal alacsonyabb, mint ami a piaci körülmények között lenne.

A bankoknak kötelező elengedniük ezt a kamatkülönbözetet, és utólag semmilyen módon nem háríthatják át a kérdéses hitelekre.

Az emelkedő infláció és a vele összefüggő magas kamatkörnyezet vezetett a kamatstop bevezetéséhez. Enélkül jelentős mértékben megugrott volna a változó kamatozású kölcsönök kamata. A forintosítást követően a régi devizahitelek is ebbe a csoportba tartoztak, és bár az MNB nyomására sok esetben sikerült fixálni a hitelkamatokat, azért bőven maradtak olyan szerződések, amelyek változó kamattal rendelkeznek.

A 2022-es őszi időszakban a kamatok drámai emelkedése valóban komoly kihívások elé állította a hitelfelvevőket, és ebben a helyzetben a kamatstop jelentős könnyebbséget nyújtott. Október végén a három hónapos BUBOR értéke 16,70-16,80 százalék között ingadozott, ami azt eredményezte, hogy az érintett hitelek kamata a kamatstopnak köszönhetően több mint 14 százalékponttal csökkent. Ez a lépés sok család számára tett lehetővé elérhetőbb törlesztőrészleteket a nehéz gazdasági környezetben.

A bankoknak ezt a kamatkülönbözetet be kellett nyelniük, az MNB elemzése alapján ez 2025. június végéig összesen 413 milliárd forint elmaradt bevételt eredményezhetett nekik:

A 2025-ös előrejelzés azon alapfeltevés alapján készült, miszerint a kamatstopot június 30-án megszüntetik. Amennyiben a döntéshozók az év végéig meghosszabbítják ezt az intézkedést, az várhatóan körülbelül 28 milliárd forintos bevételkiesést okozhat.

Alapvetően 286 ezer szerződést érint jelenleg a kamatstop, ők nyernek rajta 2025 első félévében nagyságrendileg 28 milliárd forintot az intézkedéssel. Ez alapján havonta egy ügyfél átlagosan 16 300 forint körüli összeget nyer a kamatstopon az idei évben. Ez extrém jelentősnek tűnik, ezért a Bankmonitor szakértői egy konkrét ügyfél példáján keresztül vizsgálták az intézkedést.

A példában említett hitel esetében a 2022 elején fennálló tartozás 6 millió forint volt, és a hátralévő futamidő 9 év. A kölcsön kamata a 3 havi BUBOR-hoz van kapcsolva, amelyhez további 3% kamatfelár adódik. A kamat évente négy alkalommal, januárban, áprilisban, júliusban és októberben módosul. Bár elsőre úgy tűnhet, hogy ez a kölcsönösszeg viszonylag alacsony és a futamidő is rövidnek számít, érdemes alaposabban megvizsgálni a hitel feltételeit és a piaci környezetet, amelyek befolyásolhatják a törlesztési kötelezettségeket.

a kamatstoppal érintett kölcsönök jellemzően kisebb fennálló tartozással és rövidebb hátralévő futamidővel rendelkeznek.

Az elmúlt 3,5 év során a kölcsön törlesztőrészletei általában 75 190 és 114 505 forint között mozogtak volna. E helyett azonban az adós minden hónapban csupán 69 162 forintot fizetett. Ennek oka, hogy a piaci 7,50-19,30%-os kamatok helyett mindössze 5,02%-os kamatot kellett megfizetnie. Ennek következtében az ügyfél a 42 hónap alatt összesen 1 050 000 forintot spórolt meg a kamatstopnak köszönhetően. Ráadásul a korábbi kamatkedvezmény következtében a hátralévő futamidő alatt is kedvezőbb helyzetbe került, hiszen az alacsony kamat miatt gyorsabban csökkent a tőketartozása. Így a kormány intézkedése összességében 2022 januárjától a 9. év végéig körülbelül 1,6 millió forint megtakarítást eredményezhet, amennyiben a kamatstop ténylegesen június végén, 3,5 év elteltével megszűnik.

Az adós jelenlegi törlesztőrészlete 69 162 forint, ami júliusra 77 685 forintra emelkedne. A három hónapos BUBOR aktuális értéke 6,50%, ami azt jelenti, hogy a kamat 9,50%-ra nőne a kamatstop alatti 5,02%-os szintről. Ez egy 8500 forintos növekedést jelent. Ha a kamatstop sosem létezett volna, akkor a júliusi törlesztőrészlet 85 993 forint lenne, ami 16 800 forinttal magasabb, mint az aktuális kamatstoppal meghatározott havi fizetési kötelezettség.

Tehát a példában említett adós havi terhe júliustól 8500 forinttal emelkedne, amennyiben valóban megszüntetik a kamatstopot. Ezen kívül, ha a kamatstop sosem létezett volna, a havi költség 16 800 forinttal lenne magasabb.

Azt ki kell hangsúlyozni, hogy minden ügyfél más-más helyzetben van, ezért a kamatstop, illetve annak kivezetése mindenkire eltérő mértékben hat.

A kamatstop tényleg komoly segítséget jelentett 2022 év végén, 2023 év elején, amikor a piaci hozamok igen magasan jártak. De felmerülhet a kérdés, hogy jelenleg indokolt-e még az intézkedést fenntartani. Az MNB elemzése alapján

A kamatstop júliusi megszüntetése következtében az érintett 286 ezer adós közül körülbelül 16-24 ezer ember kerülhet nehezebb anyagi helyzetbe.

Bár arányait tekintve ez viszonylag kicsi, elengedhetetlenül fontos, hogy figyelembe vegyük: ennyi család nehézsége mellett nem lehet csendben elhaladni.

Ugyanakkor érdemes más aspektusokat is figyelembe venni. Az intézkedés hitelessége komoly kétségeket ébreszt, különösen, ha a jelenlegi új hitelek kamatára pillantunk. Manapság alig találunk olyan fix kamatozású lakáshitelt, amely 10 évre 6% alatti kamattal rendelkezik. Ezzel szemben több olyan kölcsön is létezik, amelynek kamata a kamatstop miatt alacsonyabb ezen a szinten. Tehát,

A kamatstop alatt álló hitelek jelentős része mesterségesen kedvezőbb körülmények között létezik, mint amilyenekkel egy új kölcsönfelvevő szembesülhet.

A kamatstop bevezetése nemcsak a gazdasági helyzetre van hatással, hanem a magyar lakosság pénzügyi tudatosságát is sérti. E lépés azt az üzenetet közvetíti, hogy a kedvezőbb, de kockázatosabb megoldások választása legitim lehet, mivel bármilyen nehézség esetén az állam majd biztosítja a mentőövet. Érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen érzések kavaroghatnak azokban, akik tudatosan választották a drágább, de stabilabb hitelt. Ők, akik piaci alapon döntöttek, most hátrányosan jártak, hiszen nem részesülnek a kamatstop juttatásaiból, és semmiféle kompenzációban nem részesülnek azért, mert a kockázatokkal szemben óvatosabb megoldást választottak a kamatemelkedés és az infláció ellen. Ez a helyzet összességében nemcsak igazságtalan, hanem a pénzügyi felelősségvállalás értékét is kérdőjelezheti meg a társadalomban.