Meglepetésként érkeztek az új statisztikák az Európai Unió két jelentős gazdasági szereplőjéből.

Az eurózóna két legnagyobb gazdasági szereplője, Franciaország és Németország, januárban biztató előjelekre bukkant, amelyek a gazdasági helyzet stabilizálódását sejtetik. Franciaországban a magánszektor teljesítménye továbbra is csökkent, azonban a visszaesés üteme csillapodott, míg a feldolgozóipar szembetűnő fejlődést mutatott. Németországban a gazdasági aktivitás enyhe emelkedésnek indult, a BMI index hét hónap után először lépte át az 50-es küszöböt, ami a recesszió mérséklődését jelzi. Mindkét ország feldolgozóipara a legjobb teljesítményét hozta az utóbbi hónapokban, és a szolgáltatási szektor is kedvezőbb jövőképet fest magának.

Franciaországban az év első hónapjában az üzleti szektor aktivitása továbbra is csökkent, immár ötödik egymást követő hónapban, ahogy azt az S&P HCOB bmi-adatok is tükrözik. A visszaesés fő okaként a gyengülő megrendelési volumen emelhető ki, bár a csökkenés üteme némileg mérséklődött. Érdekes módon néhány vállalat enyhe javulásról és fokozódó ügyfélérdeklődésről számolt be, ami reménykeltő jel lehet a jövőre nézve.

Ennek ellenére a magánszektor teljesítménye szeptember óta a legalacsonyabb szinten csökkent, ami egyfajta stabilizálódásra utal.

A januári HCOB összesített BMI értéke 48,3 pontra nőtt a decemberi 47,5 pontról, ami négy hónap óta a legmagasabb szintet jelzi, utalva arra, hogy a visszaesés üteme mérséklődött. Ezzel szemben a szolgáltatási szektor üzleti aktivitási indexe 48,9 pontra esett vissza a decemberi 49,3-ról, ezzel kéthavi mélypontot érve el.

A feldolgozóipari termelési index figyelemre méltó emelkedést mutatott, hiszen 45,0 pontra ugrott a decemberi 39,2 pontról, ezzel elérve a legmagasabb szintet az utolsó hét hónapban.

A feldolgozóipari PMI összesített mutatója jelentős növekedést mutat, hiszen a decemberi 41,9 pontról most 45,3 pontra emelkedett, ami hét hónap óta a legmagasabb érték.

A cégek jövőbeli kilátásai iránti bizalom jelentősen csökkent, a korábban tapasztalt enyhe optimizmus helyét egy semleges, óvatosabb hangulat vette át. A munkaerőpiacot gyors ütemű leépítések jellemzik, amelyeket elsősorban a határozott idejű szerződések megszűnése és az önkéntes távozások pótlásának hiánya okozott, ahogy azt a bmi-adatai is tükrözik.

Egyedülálló módon, a vállalatok most először négy év óta csökkentették áraikat, még akkor is, amikor az inputköltségek növekedésnek indultak, főként a szolgáltatási szektorban tapasztalható bérköltségek emelkedése miatt.

A HCOB összevont BMI-mutatója továbbra is 50 alatti szintet mutatott, ami a magánszektor tartós gyengélkedésére utal. A gyártási ágazat viszont a legkisebb mértékű csökkenést tapasztalta tavaly nyár közepe óta, míg a szolgáltatások esetében a visszaesés némileg felgyorsult. A gyengébb gazdasági aktivitás mögött a csökkenő belföldi és nemzetközi megrendelések állnak, bár a visszaesés üteme már mérséklődött.

A feldolgozóiparban, bár a megrendelések száma csökkent, a jövőbeli termelési kilátások kedvező fordulatot vettek, ami bizakodásra ad okot az év hátralévő részében. A szolgáltatási szektor szereplői is észleltek egy kis javulást az új megrendelések terén, azonban még mindig szembesülnek a magas bérköltségek és a csökkenő árbevételi előrejelzések kihívásaival.

Az S&P kommentárja szerint a politikai bizonytalanság tovább súlyosbította a gazdasági helyzetet. François Bayrou miniszterelnök kormánya nehéz tárgyalások elé néz, hogy elkerülje a költségvetési válságot. Az év eleji visszaesés ellenére néhány iparági mutató javulást jelez, különösen a feldolgozóiparban, ami arra utal, hogy a helyzet stabilizálódhat az év további részében.

Januárban a német HCOB összevont bmi 50,1 pontra emelkedett a decemberi 48,0 pontról, elérve a héthavi csúcsot, jelezve a gazdasági aktivitás enyhe bővülését. A szolgáltatási szektor üzleti aktivitási indexe 52,5 pontra nőtt az előző havi 51,2 pontról, ami hathavi csúcsot jelent.

A feldolgozóipari termelési index jelentős javulást mutatott, hiszen 41,7 pontról 45,2 pontra emelkedett decemberben. Ezzel párhuzamosan a feldolgozóipari beszerzési menedzser index (BMI) összesített mutatója is növekedett, 42,5 pontról 44,1 pontra.

mindkettő nyolc hónap óta a legmagasabb szintet érte el.

Németország magánszektorának üzleti aktivitása januárban stabilizálódott, véget vetve a 2024 második felére jellemző visszaesésnek. Az HCOB Flash Germany Composite PMI index 50,1 pontra emelkedett, jelezve a gazdasági aktivitás enyhe növekedését. Míg a szolgáltatási szektor aktivitása gyorsult, és elérte a 2024 júliusa óta nem látott ütemet, a feldolgozóipar továbbra is zsugorodott, bár a csökkenés üteme jelentősen mérséklődött. Az új megrendelések visszaesése mindkét szektorban folytatódott,

de a csökkenés üteme enyhült, miközben a cégek még meglévő rendeléseken dolgoztak.

A gyenge kereslet következtében a német vállalatok továbbra is csökkentették munkaerő-állományukat, ám a szolgáltatási szektor hét hónapnyi stagnálás után végre növekedést mutatott a foglalkoztatottak számában. Az inputköltségek drámai emelkedése tapasztalható, különösen a szolgáltatások területén, ahol az üzemanyagárak, a CO2-adó és a bérek emelkedése együttesen hajtja az inflációt. Ezzel szemben a feldolgozóiparban a beszerzési árak csökkenésének üteme lassult, míg a szolgáltatások szektorában a megnövekedett költségek egy részét sikerült áthárítani az ügyfelekre, ami egyre gyorsabb áremelkedést eredményezett.

A jövőbeli kilátások jelentősen javultak januárban, különösen a feldolgozóiparban, ahol a bizalom közel hároméves csúcsot ért el. A vállalatok a piaci kereslet fokozatos helyreállására és a választások utáni gazdasági fellendülésre számítanak.

A kedvező hangulatot tovább fokozza, hogy januárban a német DAX index kiemelkedően teljesített az amerikai S&P 500-zal szemben, ami szintén a jövőbe vetett bizalomra utal.

A gazdaság enyhe javulása azonban törékeny, és számos tényező befolyásolhatja a további fejlődést. A feldolgozóipar teljesítménye az amerikai kereskedelmi politikától és a februári német választások utáni kormányzati intézkedésektől függhet. Emellett a szolgáltatási szektor árnyomásai továbbra is kihívást jelentenek, különösen az olyan területeken, mint a szállítás és vendéglátás, ahol a költségnövekedés intenzívebb.