Orbán előadásában a firkálmányától eljutott a világháborús fenyegetésig | 24.hu

A győri digitális polgári körök találkozóján a miniszterelnök főként a háborús helyzetről osztotta meg gondolatait, de a washingtoni látogatásról is érintett néhány fontos részletet. A kormányfő hangsúlyozta, hogy a pénzügyi védőpajzs jelenleg nem jelent közvetlen költséget, ugyanakkor elismerte, hogy ha szükségessé válik annak alkalmazása, akkor az bizonyos formában meg fogja követelni a saját árát.

A közönség sorai között lépkedve, Orbán Viktor miniszterelnök elfoglalta helyét a színpadon a digitális polgári körök győri második nagygyűlésén. Az esemény során interjút adott Váczi Gergőnek, a TV2 munkatársának. A miniszterelnököt olyan lelkes üdvözlés fogadta a gondosan kiválasztott közönségtől, hogy szinte lehetetlen volt kezdeni a beszélgetést, amelynek időkerete 40 perc volt.

Az első téma természetesen az volt, hogy Orbán hozott-e magával egy darab papírt, amire firkálhat - ezzel utalva arra, hogy miután az ATV stúdiójában interjút készített Rónai Egonnal, az általa teleírt lapocska sokkal nagyobb figyelmet kapott, mint az interjú során elhangzott gondolatok.

A kormányfő üzent a nem kormánypárti sajtónak:

Akit külföldről fizetnek, az nem szuverén ember, és azokkal nem kell beszélgetni.

Azt viszont hozzátette a miniszterelnök, hogy ennek ellenére kitiltani nem kell senkit, ezért is lehetséges, hogy a győri gyűlésen is jelen lehettek a nem kormánypárti sajtó képviselői.

Ezután a beszélgetés fókusza a háborús témára terelődött, és a diskurzus egészen a végéig e köré épült. Orbán kiemelte, hogy a felszíni nyugalom ellenére valójában nem egy derűs, csendes szombat délelőtt zajlik, hanem egy háborúellenes rendezvény, amelyet csak akkor tartanak, amikor a háború közvetlen veszélye fenyeget. A miniszterelnök szavai szerint a kockázat valóságos; Európa most a háború szélén egyensúlyozik, és könnyen belesodorhat a konfliktusba.

"Brüsszel azt akarja, hogy ez még rosszabb legyen, s hogy ez a lassan négy éve tartó háború még tovább tartson, és még tovább eszkalálódjon. És nem érdekli őket, hogy emberek ezrei, tízezrei halnak meg a frontvonalon, hogy emberek millióinak kell menekülni. Nem érdekli őket, hogy lassan egy egész ország dől romba. És nem érdekli őket az sem, hogy minden egyes nap, ami eltelik ezzel a háborúval, óriási kockázatot jelent mindannyiunk számára, a harmadik világháború kitörésének kockázatát" - mondta Orbán, aki szerint a kialakult helyzetben három valid kérdés létezik:

A miniszterelnök határozottan kijelentette, hogy Putyin véleménye nem befolyásolja őt - legalábbis abban a kontextusban, hogy a nyugati fegyverszállítások felelősek lennének a harcok elhúzódásáért. Ezt a megjegyzést akkor tette, amikor a kormány kritikái rámutattak arra, hogy a magyar álláspont ebben a témában meglepően hasonlít a Kreml állásfoglalására. Orbán ezt követően hangsúlyozta, hogy ő a magyar érdeket képviseli, és nem felelős azért, ha az álláspontja véletlenül egybeesik mások érvelésével.

A háború lezárásának kérdésére a miniszterelnök nem adott konkrét választ, csupán azt emelte ki, hogy mivel sem az orosz, sem az ukrán fél nem hajlandó békét kötni, a nagyhatalmaknak kellene közvetíteniük a felek között. Orbán Viktor véleménye szerint az ukránok esete könnyebb, mivel Ukrajna "szuverenitása gyakorlatilag megszűnt", és jelenléte csupán a Nyugat akaratának köszönhető. Ezzel szemben az oroszok helyzete bonyolultabb, hiszen 2022 márciusában nem sikerült lezárni a konfliktust, és Moszkvában úgy vélik, hogy az idő dolgozik az ő malmukra.

A 2022-es isztambuli "titkos, féltitkos találkozó" kapcsán Orbán Viktor megosztotta, hogy az orosz delegáció ott hozzájárult ahhoz, hogy két megyével beérjék, valamint ahhoz, hogy Ukrajna ne csatlakozzon a NATO-hoz. Az ukrán fél azonban angolszász nyomásra nem fogadta el ezt az ajánlatot. Orbán szerint az oroszok ezután hazatértek, és létrehoztak egy törvényt, amely négy megyét kívántak az orosz államhoz csatolni. "Én láttam az erről szóló dokumentumokat" – hangsúlyozta a kormányfő.

A beszélgetés második részében Orbán washingtoni látogatásáról esett szó, különös figyelmet fordítva a Trumppal elért megállapodásokra, beleértve a pénzügyi védőpajzsot és a szankciókat. Amikor a miniszterelnököt arról faggatták, hogy szükséges-e az amerikai védőpajzs az uniós források helyettesítésére, Orbán a történelem mélyére nyúlt, és egészen az első világháború végéig visszautalt, elemezve, hogy Trianon következményeként egy olyan Magyarország jött létre, amely alapvetően életképtelen volt.

Elvették az olajmezőinket, a bányáinkat, sóbányáinkat, erdeinket, mindenünket - sorolta Orbán, megvillantva, hogy emiatt Magyarországnak a fennmaradáshoz az első világháború óta folyamatosan mindig valamilyen speciális pénzügyi kapcsolatrendszerre volt szüksége.

Magyarországnak mindig pénzügyi védőpajzsra volt, van és lesz szüksége

- emelte a tétet a miniszterelnök, majd válaszolt arra a kérdésre is, hogy az uniós források hiánya miatt kellett-e az amerikai segítséghez folyamodni. Orbán erre azt mondta, az Európai Unió maga is egy védőcsomag, ha a barátunk. Ha viszont a brüsszeli bürokraták úgy gondolják, buzogány is lehet belőle. Itt igyekezett leszögezni a miniszterelnök, hogy a védőpajzs jelenleg "nem fáj semmibe", mert nem olyan szituációban vagyunk, hogy folyamodni kelljen hozzá. Azt viszont nem tagadta, ha valamiért alkalmazni kellene a jövőben, annak "lesz majd valamilyen ára".

Végül Váczi Gergő arra kérte Orbánt, hogy tisztázza a zűrzavart, amely az orosz energiára vonatkozó szankciók mentesítését övezi: vajon Magyarország egy évre, vagy esetleg korlátlan időre kapott felmentést? Ez a kérdés vált a washingtoni találkozó legvitatottabb témájává, hiszen a magyar kormány folyamatosan azt kommunikálja, hogy a mentesség határozatlan időre érvényes. Ezzel szemben névtelen Fehér Házi források, valamint legutóbb Marco Rubio amerikai külügyminiszter is arra utalt, hogy a mentesség csupán egy évig tart.

Bárkit meg lehet győzni arról, hogy az időkeretek – legyen az egy év, hat hónap vagy három hónap – nem más, mint egy elnöki rendszer sajátos játékszabálya. Az elnök egy határozatot hozott, és amíg ezt a döntést nem módosítja, a dolgok állása változatlan marad. Így tehát az időkorlátok kérdése elmosódik, hiszen a döntés érvényessége időtlennek tűnik.

- mondta Orbán, aki a téma kapcsán ismét azt igyekezett kikerekíteni, hogy ő és Trump megállapodtak erről, "ő ott volt", innentől kezdve pedig apró részlet csak, hogy hivatalosan mi áll a megállapodásban. Aztán amikor újabb kérdést kapott arról, hogy a hivatalos dokumentumokba bele lehet-e írni azt, hogy korlátlan időre szól a szankciók alóli mentesség, visszakérdezett:

Nem mindegy?

A rendelkezésre álló 40 perc gyorsan eltelt, Orbán Viktor még néhány mondatot szánt a migráció kérdésére, valamint a holnapi magyar-ír labdarúgó mérkőzésre is. Szerinte ez a találkozó nem csupán egy sportesemény, hanem igazi jellempróba lesz. Végül, amikor egy néző a Tisza Pártnak Győrben tartott gyűléséről érdeklődött, a miniszterelnök a kormány jóléti intézkedéseinek sorát kezdte el ismertetni, hangsúlyozva, hogy a baloldal ígéreteit a jobboldal valósította meg. Ezt követően Orbán kifejtette, hogy a baloldal már intellektuálisan és lelkileg is kiüresedett, csupán a hatalomért összegyűlt emberek tömegévé vált.

A Fidesz dpk-gyűléséről élő közvetítésünkben számoltunk be, kollégáink Győrből jelentkezte. Itt tudják viszolvasni az eseményeket.